A határon túli magyarok és a választás kérdésével foglalkozik a Corvinus
Kovács Nikol
2021.11.17. 14:00
Ön szerint a határon túli magyarok részét képezik a magyar nemzetnek? – így indult a kérdőív.
Megdöbbentem, amikor véletlenül belefutottam a Corvinus Egyetem Politikatudományi Tanszék egyik Facebook-hirdetésébe.
A posztban arra kérik az embereket, hogy töltsék ki a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdőívet, amelynek címe: Testvérek vagy Teher?.
Rákattintottam.
Azon túl, hogy arról kell nyilatkozni, hogy mennyire szimpatizálok egyes határon kívül élő közösséggel, kérdéseket intéztek felém az alapjövedelemmel, a migrációs kérdéssel és a választásokkal kapcsolatban is. Konkrétan be kellett jelölni, hogy 2022-ben kire fogok szavazni, erre két kérdés is vonatkozott.
„Ha Ön (mégis) elmenne, a parlamenti képviselők esetében melyik párt jelöltjeire szavazna?”
„És amennyiben ellenzéki pártok külön indulnának, kire adná voksát?”
Hogy jön ez a határon túli magyarság kérdéséhez?
Egyébként erről a kérdőívről egyből a baloldal jutott az eszembe, nem véletlenül, ugyanis a határon túli magyarság sorsát ők sosem viselték a szívükön. Nem szeretik őket.
Egy kis történelem: 2001-ben, az első Orbán-kormány megalkotta a Státusztörvényt (2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról). A 29 paragrafusból álló törvény komplex módon szabályozza a határon túli magyarok részére nyújtandó kedvezményeket.
„A törvény hatálya arra a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki, aki magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, továbbá nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel.”
A kezdeményezés egész nagy visszhangot kapott, Románia még a Velencei Bizottság véleményét is kikérte.
Az állam és az anyaország kapcsolatáról a Bizottság megállapította, hogy mindkét fél rendelkezik jogosultságokkal.
Az anyaállam szerepet játszhat a kisebbségeinek a védelmében.
Miért szükséges ez? Mert az illető állam, amelyben a kisebbségek élnek nem biztosítja megfelelően a kisebbségek védelmét.
Alapjában véve a Velencei Bizottság elfogadhatónak tartotta a Státusztörvényt, azonban az ellenzék – különösen az MSZP és az akkori SZDSZ – nem támogatta a törvény megszavazását.
Rá három évre, 2004. decemberében népszavazást is tartottak, aminek az egyik pontja a határon túli nemzettársaink magyar állampolgárságával volt kapcsolatos.
Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
– hangzott a kérdés.
Az akkori kormány kampánya egyszerű volt: kevesebb lesz a pénzed, a nyugdíjad, ha a határon túli magyarok az állampolgárság birtokában idejönnek Magyarországra, mert pénzt vesznek el tőled.
A Népszava sorjában hozta le a gyalázatosabbnál gyalázatosabb cikkeket, miszerint:
a határon túliak sorban állnak a magyar nyugdíjért.
Gyurcsányék propagandája végül célt ért, de csak ideiglenesen. 2010-ben az Orbán kormány könnyebbé tette a határainkon kívül rekedt magyarok állampolgárságának megszerzését.
Nem tudom, mi célja van az egyemnek ezzel a kérdőívvel, de az én szememben
leszerepelt a Corvinus.
(Kép forrás: Budapesti Corvinus Egyetem honlapja)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
