Facebook-bejegyzésében a következő szöveget volt szíves belegyűrni az olvasók képébe: „Orbán és tolvaj haverjai a milliárdos lopásaik spiráljában fel se fogják, milyen teher lesz százezreknek a karácsonyi vacsora előteremtése!”

A parlamentben ez a szöveg is megért volna egy tízmilliós büntetést, de ugye Szabó Timi kijelentette, hogy őket ilyen eszközökkel nem lehet eltéríteni a demagógia szerintük kormányváltáshoz vezető útjáról.

Akkor nézzük, mit mutatnak a számok. Az a havonta milliókból gazdálkodó képviselő (mínusz a büntetés törlesztése – a szerk.) kesereg százezrek karácsonyi vacsorája előteremtésének nehézségei miatt, akik pont tesznek arra, mit mond a Párbeszéd társelnöke. Arra, hogy a velük való álságos szolidaritásból akar politikai tőkét kovácsolni magának.

A KSH augusztusi adatai szerint ugyanis a kiskereskedelmi forgalom 4,1 százalékkal nőtt. A kétségtelenül emelkedő árak mellett – az infláció növekedése nem hazai, hanem nemzetközi jelenség, szoros összefüggésben van a gazdaságok járványt követő újraindulásával – még az élelmiszerek forgalma is emelkedett 3 százalékkal. Cipőt, ruhát 20 százalékkal, gyógyszert, illatszert közel 7 százalékkal, iparcikket mintegy 6 százalékkal vásároltak többet az emberek, mint egy évvel korábban. Pedig már akkor magasabbak voltak a napi fogyasztási cikkek árai. Csakhogy Magyarországon hamarabb indult újra a gazdaság, mint a kontinens más országaiban, a munkavállalók folyamatosan emelkedő bérekből gazdálkodhattak, így valószínűsíthető, hogy a karácsonyi vacsorával sem lesz nagyobb gondjuk a családoknak, mint eddig volt.

S ha egy kicsit hátrább lépünk, s messzebbről tekintünk az adatokra, akkor kiderül, hogy 2010 óta 10 év alatt a szegénység felszámolásában is hatalmasat lépett előre Magyarország. Ez idő alatt ugyanis az Európai Unió átlagában emelkedett a szegénység. Hét tagállamban – Románia, Lettország, Bulgária, Észtország, Spanyolország Litvánia, Olaszország – a lakosság több mint egyötöde volt kitéve a szegénységnek.

Magyarország sokkal jobban áll. Azokkal az országokkal van egy csoportban, amelyekben a szegénységi küszöb alig haladja meg a tíz százalékot.

Orbán Viktor a Fidesz legutóbbi kongresszusán így fogalmazott: „Ha folytatjuk a polgári, kereszténydemokrata kormányzást, tíz év alatt újra hatalmas utat tehetünk meg. Felléphetünk a fejlett országok közé. Felszámolhatjuk a szegénység maradékát is. Nézzük meg a foglalkoztatottságot! 2010-ben népességarányosan nálunk dolgoztak talán a legkevesebben az egész Európai Unióban. Szégyenletes volt. Mindössze 55 százalék! Ma több mint 73 százalék, és meghaladtuk az Európai Unió átlagát. Ez már valami, innen már csak egyet kell lépni, és megközelítjük a 80 százalékot, és azzal már a legjobbak között leszünk.”

Feltéve, ha nem Kabul rózsája s a mögötte lévő Gyurcsány-koalíció nyeri meg a választást. Erre azonban szerencsére kevés az esély.