A cikk szerint az Európai Unió elsősorban jogi és nem politikai vagy gazdasági konstrukció, amelynek a legitimitása mindenekelőtt a jogállamisági alapelveken nyugszik. Sokan pedig úgy látják, hogy a Dunától keletre lévő országokban nem tartják kellően tiszteletben ezeket az értékeket.

Mint írták, természetesen az aggodalmak középpontjában főként Magyarország áll, amelynek kormánya az utóbbi években számos ügyben összekülönbözött az Európai Bizottsággal. A legutóbbi vitára a felsőoktatási törvény módosítása adott okot, amely a bírálók szerint a Soros-egyetem függetlenségének felszámolását célozza.

Többek szerint "az elismert akadémiai intézmény elleni feltételezett támadás" újfent megkérdőjelezi Budapest elkötelezettségét a jogállamiság és a demokratikus értékek iránt – emelték ki, emlékeztetve

A szerző hangsúlyozta, hogy az unió hasonló problémákkal néz szembe Romániában és Bulgáriában, illetve kitért röviden a szerbiai helyzetre is.

A WSJ feltette a kérdést, hogy miként oldható fel a Rajna menti és a Dunától keletre fekvő országok közötti feszültség. A cikkben kiemelték: hatással lesz az EU jövőjére, hogy a francia-német tengely az unió egységét tartja-e szem előtt az integráció mélyítésekor, pragmatikusan szemet hunyva a jogállamisági aggályok felett, vagy megpróbálják az integráció következő szakaszát az euróövezet oszlopos tagjaira szabni, amelyekben nem vonhatóak kétségbe az alapértékek. Mint írták, utóbbi lehetőség azzal a kockázattal jár, hogy másodrendű tagállamokká válnak a közép- és kelet-európai országok.