Az innováció és a technikai fejlődés hozzájárul az életminőségünk javulásához. Az innováció eredményei összekötnek minket, kinyitják és jobbá teszik a világot – hangzott el a konferencia legutolsó, György László közgazdász által tartott rövid előadáson. Ennél frappánsabban talán nem is lehetne általánosságban megfogalmazni az innováció jelentőségét. Ám a konferencia keretei túlmutattak az általános igazságokon és olyan, jelentős magyar eredményekről is szó esett, amelyek a közeljövőben megváltoztatják a világot.

Ez a második konferencia volt egy, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által rendezett sorozatban. Márton Péter a szokásos, rövid megnyitóbeszédében szót ejtett az előző rendezvényről is, amelyen a turizmus témája került előtérbe. A gazdaságkutató igazgatója szerint a rendezvény sikeres volt, hiszen a konferencia nyomán számos, az ágazatban fontos szereplő tudott beszélni a sikerekről éppúgy, mint a problémákról és azok megoldási módozatairól. Kiemelte, hogy a Századvég általában, és a konferenciasorozat is komolyan hozzájárul különböző szakpolitikai kérdések alaposabb megvitatásához és a kihívások leküzdéséhez.

– foglalta össze a konferencia irányát Márton Péter.

A konferencia első felszólalója Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter volt.

Varga szerint elmondható, hogy 2002 és 2010 között válság volt Magyarországon, egy folyamatos lecsúszás, lemaradás volt tapasztalható, amely leginkább 2008 után pörgött fel. Hozzátette, hogy 2010-ben csődközeli helyzetben volt az ország, ám a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2013-tól bekövetkezett a növekedési fordulat.

Azóta politikai viták kereszttüzében van a kérdés, hogy érdemi növekedésről lehet-e beszélni, valamint, hogy ennek a növekedésnek milyen a szerkezete – azaz, fenntartható-e?

Azóta számos baloldali közgazdász minden évben elmondja, hogy ez a növekedés már biztosan nem tartható, le fog állni, a visszájára fog fordulni, de ennek ellenére a növekedés 4 éve töretlen. Ezért is használhatjuk a "növekedési fordulat" kifejezést – fejtette ki Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a kritika másik iránya, hogy a fejlődés nem lenne lehetséges az uniós források nélkül. Azonban példaként hozta fel a 2016-os évet, amely ennek az ellenkezőjére utal.

– mondta a miniszter.

2007 és 2013 között volt az előző pénzügyi időszak az EU-ban. Ezután két évig lehetett felhasználni a forrásokat és ezeket 2015-ig fel is használtuk. Az ezt követő időszakban kellett két év, hogy a pályázati előkészítés és a pályázati kiírás miatt el tudjanak indulni az uniós támogatások.

– mondta Varga Mihály, majd hozzátette, hogy a kifizetések durván 2000 milliárd forintot értek el, de ezeknek az összegeknek a beruházásokban való felhasználása még nem történt meg. A gyakorlat azt mutatja, hogy a pénz már ott van a számlákon, de még nem használták fel. Többek között emiatt is lett többlete az önkormányzatoknak.

– összegezte Varga.

A miniszter beszédében kitért a kormány kutatás-fejlesztést ösztönző programjaira is, így például a Jedlik Ányos-tervre is. A gazdaságösztönző programok sikerességét méltatva példaként hozta fel az építőipar növekedését. Kiemelte, hogy a kormány adópolitikájával a kis- és közepes vállalkozásokat akarja segíteni, ám nem az adókulcsok csökkentésével, hanem az "adózással eltöltött idő mérséklésével". Ennek következtében országosan 580 milliárd forint maradhat a vállalkozóknál.

A konferencián bemutatkozott a Smart Future Lab Zrt. is, az MVM-csoport tagja. Bertalan Zsolt vezérigazgató beszélt az energiaipari innovációkról és az innováció szerepéről a közműszolgáltatóknál.

Bertalan szerint az innováció mind fontosabbá válik az energetikában is. Az újítások révén például egyre szélesebb körben válnak elérhetővé a megújuló energiaforrások és az energiaárak is csökkennek.

A Smart Future Lab azért jött létre, hogy kis forrásigényű startupokat, ötleteket találjanak és finanszírozzanak az energetika területén. A Smart Lab arra koncentrál, hogy az innovatív ötletekből megalkossanak működő prototípusokat, segítsék a startupok piacra lépését, növekedését.

Az energetikai szektorban jelenleg az egyik legnagyobb kihívást a megtermelt energia eltárolása jelenti. Valamint az is, hogy általában ennek a problémakörnek a megoldási módozatai igen költségesek. Mivel ez a terület meglehetősen nagy szaktudást igényel, ezért viszonylag kicsi a merítés, de a meghirdetett finanszírozási programjuk által jelenleg 12 olyan ötlet van, amelyet menedzselnek.

Ezek közül a legígéretesebb és a legelőrébb tartó a Power-2-Gas Hungary Kft., amely egy erőmű ötlete. A létesítmény a világon egyedülálló, biológiai metánfejlesztésen alapuló power-to-gas technológiát alkalmaz majd. Az erőműben mikrobák állítják elő a metánt. A speciális eljárással termelt biometán tárolható és közvetlenül felhasználható a meglévő földgáz-hálózat segítségével. Ha részletesen is érdekel a projekt, itt tudsz olvasni róla.

A tavalyi év nagy szenzációja volt a Magnus Aircraft repülőgépgyártó terméke: a kompozit alapú (fémlemezek helyett a könnyebb és ellenálló szénszálból készülő váz), oktatásra, vészhelyzeti képzésre egyaránt alkalmas robbanómotoros Fusion 212-es és az elektromos meghajtású eFusion repülőgépek.

A Századvég Gazdaságkutató által rendezett konferencián Andréka Domonkos, a cég kommunikációs igazgatója és az amerikai leányvállalatának vezetője számolt be a legújabb fejleményekről.

A Magnusnak a jelenleg a világ össze kontinensén van már leányvállalata vagy fiókszervezete és óriási az érdeklődés és a kereslet a gépeik iránt.

A robbanómotoros változat olcsóbb, könnyebb, kevesebbet fogyaszt, mint fémvázas vetélytársai. Ráadásul a drága kerozin helyett a jóval olcsóbb 95-ös benzinnel üzemel.

Andréka elmondta, hogy jelenleg Kínában mutatkozik a legnagyobb igény robbanómotoros gépeik iránt. A kommunista országban eddig a módosabb állampolgárok nem tarthattak repülőgépet, valamint kevés utasszállító gépe volt a kínai légitársaságoknak. Ez egy törvény következtében a közelmúltban megváltozott. Kínában jelenleg több, mint 2500 reptér épül és 70 000 pilóta kiképzését tervezik, ám ehhez nincs meg a felszerelésük. Itt jön képbe az ő gépük, amelyen az ülések egymás mellett vannak, így remekül használhatóak pilóták kiképzésére.

Emellett az amerikai gyáruknak már lerakták az alapkövét, így hamarosan Magyarországról félkész gépek indulhatnak az amerikai összeszerelő üzemekbe.

Az elektromotoros változatok iránt is igen nagy a kereslet. A tervek szerint hamarosan előállnak olyan új gépek tervével, amelyek 6-9-12 személyesek és elektromos motor hajtja őket.

A Magnus kommunikációs igazgatójával interjút is készítettünk, amit hamarosan olvashattok itt, a 888-on és a még több részletet megtudhattok erről a magyar világsikerről.

György László feltaláló, a StradiSoundEu Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be a konferencia közönségének a StradiSound-rendszert, amely egészen egyszerűen elképesztő.

A feltaláló a beszéd helyett inkább a StradiSound teljesítményének bemutatására koncentrált. Az eszközön több felvételt is lejátszott, volt klasszikus zene, és egy kis Mark Knopfler is. Az élmény írásban visszaadhatatlan, de konferencia résztvevői elképesztően lelkesek voltak a bemutató után.

György László kérdésünkre elmondta, hogy egy átlagos hangfal esetében a hatásfok 1 és 5 százalék között van. Azaz a felhasznált energia átlagosan 2,5 százaléka alakul hanggá, a többi pedig hő és egyéb formában adódik le.

Arról is beszélt, hogy egy átlagos rendszer esetében 1000 W-nyi energiára van szükség, hogy a rendszer 114 decibel hangerővel szóljon. Azonban a fizikai sajátosságok miatt, ahhoz, hogy ezt az átlagos hangszórót felhangosítsuk 117 decibelre, már újabb 1000 W-ra van szükségünk, azaz az összfogyasztás 2000 W lesz.

A StradiSound esetében 117 decibel hangerő eléréséhez összesen 60 W szükséges! Az eszköz emellett teljesen kiküszöböli az interferenciát, polifonikus hangzást biztosít és jobban kivehetőek az azonos hangsávban megjelenő hangok, amelyeket több különböző hangszer ad ki.

A feltaláló szerint a StradiSoundot leginkább a klasszikus zene hallgatásához találták ki – azért a Knopfler szám is egész jól hangzott. György László klasszikus zenét tanult, amelynek nagyon kicsi a tábora.

– monta a kutató. Hozzátette: ennek elsősorban az az oka, hogy nincsenek meg a klasszikus zene "diszkói".

A klasszikus zene további nagy hátránya, hogy speciális koncertterem kell hozzá, amelynek megfelelőek a méretei. A legnagyobb ilyen az amerikai Carnegie Hall, ahova 2800 ember fér be.

Eddig például megoldhatatlan volt egy zongora jó minőségű kihangosítása, a szabadtéri koncertek pedig megvalósíthatatlanok voltak. A StradiSounddal mindez elérhetővé vált.

Az innováció tehát tényleg jobbá teszi a világot.