A nemzetgazdasági miniszter beszélt arról is, hogy az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból elkerülhetetlenül maga után vonja a brit termékekre kivetett vámok bevezetését, és emiatt három éven keresztül 0,4 százalékponttal lassabb lehet a magyar gazdasági növekedés.  

A miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a Brexit felgyorsíthatja egy kétsebességes Európai Unió kialakulását, ami a keleti tagországok fejlődését veszélyezteti és társadalmi elégedetlenség felszításával fenyeget. Az eurózóna határa lenne a választóvonal, de Varga Mihály megismételte, hogy Magyarország nem foglalkozik az euró bevezetésének gondolatával.

A jegybank a devizakötvényekkel szemben forintkötvények kibocsátását szorgalmazza az államadósság finanszírozására. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter viszont azon a véleményen van, hogy a kormánynak nem kell saját mozgásterét korlátoznia, de nem kell feltétlenül az idén devizakötvényt kibocsátania sem.

Ha van egyáltalán értelme az idén eurókötvényt kibocsátani, arra értelemszerűen az év első felében kell sort keríteni – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: történt ugyanis némi változás a Fed és az Európai Központi Bank (EKB) magatartásában, így ennek tükrében az év második felében már nem feltétlenül lenne értelme devizakötvény kibocsátásának.

A jegybank aggodalmai szerint Magyarország visszatérése a nemzetközi tőkepiacra a külső sérülékenység enyhítésére tett erőfeszítéseket nehezíti meg. A külső adósság arányának csökkentése ugyanis jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2016-ban mind a három vezető hitelminősítő visszaemelte befektetésre ajánlott kategóriába a magyar szuverén adósbesorolást –  fűzte hozzá a Bloomberg.

Varga Mihály szerint egy eurókötvény kibocsátás még nem teszi kockára a küladósság 20 százalékra csökkentésének tervét az évtized végéig.

Magyarország legutóbb 81,6 százalékos GDP-arányos államadósság mellett 2014-ben bocsátott ki hárommilliárd dollár értékben öt- és tízéves lejáratú kötvényeket a nemzetközi tőkepiacon. Tavaly Magyarország a kelet-európai országok között elsőként bocsátott ki Dim Sum (külföldi tőkepiacon jegyzett, kínai devizában denominált) jüankötvényt egymilliárd jüan (146 millió dollár) névértéken.