A miniszter a Magyar Nemzeti Médiaszövetség, az Alapjogokért Központ és a Batthyány Lajos Alapítvány rendezvényén hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás szabadsága az alapjogok egyike, amelyet a magyar alaptörvény is evidenciaként garantál, és ez „akkor is így van, ha egyes jogállamiság-jelentésekben erről nem hajlandók Brüsszelben tudomást venni”.

– jelentette ki Varga Judit, aki szerint a jogállamiság-viták során Brüsszelben rendre próbálnak fogalmakat összemosni.

Példaként hozta fel, hogy összekeverik a sajtó, a véleménynyilvánítás szabadságának fogalmát a médiapluralizmussal mint állapottal, miközben az egyik egyértelmű szabadságjog, evidencia az európai demokráciákban, míg a másik „mégiscsak egy piaci kérdés, és alapítói, tulajdonosi döntések sokasága”.

– hozott fel egy példát a miniszter a német és a skandináv piacra utalva.

A legfontosabb üzenetnek azt nevezte, hogy nincsenek az Európai Uniónak egységes kritériumai arra, hogyan kellene kinéznie a médiarendszernek, legfeljebb a keretrendszer létezik, ez pedig – tette hozzá – Magyarországon megfelel az európai sztenderdeknek.

Varga Judit úgy fogalmazott: nem a joggal van itt a probléma, hanem a valósággal és a szemlélettel. Szerinte napjainkban kiforgatják a klasszikus liberalizmus alapelvét, és a határ már nem mások szabadsága, hanem szubjektív érzékenysége, ez a nehezen konkretizálható mérce pedig „újabb cenzúrára készteti a beszélőt”.