Varga Judit: a jogállamiságot egyre gyakrabban használják politikai fegyverként
2019.11.19. 12:08
Az igazságügyi miniszter kitért az európai uniós tagállamokon belüli jogállamisági helyzet monitorozásáról és a közösségi források feltételekhez kötéséről szóló javaslatokra, amelyek szerinte teljességgel ellentétesek az alapszerződéssel, az Európai Bizottságnak ugyanis nincs általános hatásköre ezeken a területeken.
Az, hogy az ember valamit csinálni akar, nem jelenti azt, hogy joga is van hozzá. Azoknak, akik most a jogállamiság védelmére kelnek, ezt tudniuk kellene.
A jogállamiság nem egyetemesen alkalmazható objektív kritériumok kerete, nincsenek pontosan meghatározott szabályai, és számos vita tárgyát képezi, ezért az emiatt aggodalmakat megfogalmazóknak jobban tiszteletben kellene tartaniuk a tagállami sajátosságokat, és nem kellene megpróbálniuk előírni egy mesterséges és uniformizált keretrendszert – hangsúlyozta a tárcavezető.
Úgy vélekedett, hogy a vita valójában nem a demokratikus elvekről szól. Az egyéni szabadságjogok és a közösségi érdekek közötti természetes egyensúly helyreállítása nem sérti a jogállamiságot, amely biztosítható annak ellenére is, hogy egy tagállamnak szigorú a migrációs politikája. Különbségek vannak abban, hogy miként viszonyulnak a tagállamok Európa keresztény gyökereihez, illetve a nemzetek és a nemzeti kultúrák szerepéhez, és abban, hogyan értékeljük a családoknak a társadalomban betöltött szerepét és mibenlétét, miként közelítjük meg a migráció kérdését. Azonban veszélyes precedenst teremt és aláássa az európai integráció alapjait, ha azt állítják, hogy egy tagország pusztán azért nem tartozik többé a legfontosabb értékeket képviselő uniós közösséghez, mert eltérő álláspontot képvisel ezekben a kérdésekben.
Az uniónak az előttünk álló igazi kihívásokra kell összpontosítania. Néha ehhez az kell, hogy ne csak ahhoz legyen bátorságunk, hogy feltegyük a helyes kérdéseket, hanem ahhoz is, hogy nemet mondjunk
– mutatott rá Varga Judit.