– mondta az Országgyűlés elnöke, aki köszöntötte a rendezvényen azokat is, akik a hollókőiekhez hasonlóan Budapesten 30 éve őrzik a szintén a világörökség részévé vált pesti és budai Duna-partokat, benne a Lánchíddal és az Országház épületével.

Hangoztatta, hogy egy 400 fő alatti lakosságszámú kis magyar falu és egy közel kétmilliós magyar nagyváros 30 esztendeje, nemzetközileg is hitelesítve, ugyanazt hirdetik: az örökség nemcsak a kövekben, nemcsak az épületekben, hanem a szellemiségben is rejlik.

Az UNESCO 1987. december 11-én vette fel Hollókőt a világörökségi listára. Magyarországon Hollókő és Budapest volt az első két helyszín, amely kiérdemelte ezt a megtisztelő címet. Az 1973 óta létező listán Hollókő volt az első falu, amelyik ilyen nemzetközi elismerést kapott.

Kövér László arról is beszélt, hogy az évszázadok során Hollókő megtanulta, magától csak a balszerencse érkezik, a szerencséért dolgozni kell.

Ez a tapasztalat és tudás szerencsére mára sem enyészett el, sem Hollókőn, sem Magyarországon – mondta az Országgyűlés elnöke. Példaként említette: "a balsors úgy adta, hogy 2010-ig olyan kormánya volt Magyarországnak, amely adósságba verte az országot, az önkormányzatokat és rengeteg magyar családot is". Hollókőnek például 80 milliós volt a költségvetése, és 30 millió az adóssága. A 2010 óta eltelt hét év eredményének nevezte, hogy adóssága már nincs a településnek, költségvetése pedig már 180 millió forint. 

Kövér László hangsúlyozta: mindezek mellett több mint kétmilliárd forint fejlesztési pénz érkezett a faluba, és a következő három évben további mintegy hárommilliárd forint áramlik majd közvetlenül fejlesztésekre, Hollókő részese lesz továbbá egy hétmilliárd forintos térségi turisztikai fejlesztési programnak is.

A házelnök azt kérte a hollókőiektől, ne hagyják, hogy Hollókő egy élő és élhető faluból látogatható emlékpark legyen.