"A gép fejlődik, de nem úgy ahogy mi akarjuk."

Annak ellenére, hogy vezető megmondóemberei a különböző szilícium-völgyi mamutcégeknek a teljes átláthatóságról szónokolnak az ezen cégekre jellemző adatközpontú üzleti modellek mindent szolgálnak csak nem a piac átlátható működését.

Evgeny Morozov ezt a fajta hatalomszerzési technikát részletesen leírja: összefoglalva ennek lényege az, hogy a hirdetési piac legfőbb üzemanyaga az adat és az ebben érintett tech vállalatok egyre magasabb áron ajánlanak olyan szolgáltatásokat, amelyek végül még több és több adatot termelnek. Az öngerjesztő folyamat végén pedig már nincs határa, hogy milyen termékek és szolgáltatások tartozhatnak ebbe bele. Gondoljunk csak bele, hogy a webes alkalmazások felfutási korszakának elején még csak a böngésző és a közösségi hálózatok térnyerése volt a megfigyelhető, ma már azonban

Számukra életünk nem több mint adat, amelynek célja, hogy még több adatot, az ő zsebükbe pedig jó pár dollárt generáljon.

Ezek a cégek végül közös erővel elérik azt, hogy a végén azt se lehessen tudni az adatoknak van-e még egyáltalán, és hogy mennyi is a reális értéke. Belegondolni is rossz, hogy mindez milyen torzulásokhoz fog vezetni, és hogy a végén ezek a cégek beférkőznek otthonunkba, autónkba, futócipőnkbe és testünkbe.

Egyesek szerint ezáltal egy szovjettípusú, új technokrata elit létrejöttével is számolni kell. Hozzátéve azt, hogy ezek a technológia zászlóshajóinak tekintett vállalatok képesek mind a piacok, mind nemzeti kormányok megzavarására.

Na, de azért a techmamutok sem várhatják ölbe tett kézzel, hogy ez beteljesedjen. Az általuk alkalmazott hirdetésekből finanszírozott jövő ugyanis igencsak törékeny, ha az alapvető infrastrukturális szolgáltatásokra gondolunk. Hiszen hiába tűnhet úgy, hogy ők jelenleg a globalizáció és a világkereskedelmi rendszer legnagyobb nyertesei, a valóságban pont ezek a folyamatok kényszeríthetik őket arra, hogy az általuk kínált adatszolgáltatások igazi árát alkalmazzák.

A másik nagy veszély a reklámpiac teljes összeomlásától való félelem. Most úgy gondoljuk, hogy ez az iparág sosem bukhat meg, viszont ha a szoftverek valóban bekebelezik az egész világot, akkor ez magába foglalja majd az autógyárakat, a bankokat, a hoteleket és az újságokat is. Mennyi esély van arra, hogy ezek a cégek még akarnak majd reklámozni, és persze majd pont azokon a felületeken, amelyek épp élve kebelezik be őket? De végül a bekebelezők is rá kell majd ébredjenek, hogy életképes reklámipar nélkül minden adat, amit összegyűjtöttek végül is nem túl nagy érték és csak kitalált tőkét jelent, semmi mást.

A Google és társainak nem az a legfőbb hibája, hogy azt hiszik ők mindig jól fognak kalkulálni, hanem hogy minden egyes lépésük csak és kizárólagosan a profitmaximalizálást szolgálja. A Guardian szerzője ezt az egész jövőbeli korszakot  a Szilícium-völgy új feudalizmusaként aposztrofálja. Egy olyan rendszerként, amely olyan

(The Guardian)