Választási csalásra hivatkozva tagadná meg a népakaratot az ellenzék
2016.10.01. 11:28
Ezen a népszavazáson nincs több lehetőség a csalásra mint a rendszerváltás óta eddig bármelyik választáson volt – mondta Szánthó Miklós a 888.hu-nak, cáfolva az október 2-ai referendummal kapcsolatban választási csalásokat feltételező sajtóhíreket.
A szakjogász szerint a választások tisztességével kapcsolatos súlyos vádakat nem lehet a népszavazás lebonyolítására vonatkozó szabályok ismereteinek hiányával indokolni. Az ellenzéknek a népszavazás kapcsán csalást sejtető állításai mögött az a megfontolás is ott áll, hogy a kvóta ellenes referendum ügyében ezzel tompítsák saját politikai kudarcukat.
Ezeknek az erőknek a politikai félelme abból ered, hogy most egy elsősorban nem pártpolitikai, hanem világnézeti ügyben, tehát a kvótaellenes népszavazás kérdésére adott válasz esetében várhatóan nagy többségben lesznek a nemek és az érvényességi küszöböt is átlépheti a szavazási részvétel.
A csalásról szóló kijelentések tehát alapvetően csupán az ellenzék népszavazás utáni kommunikációjának az előkészítését szolgálják – mondta a jogi szervezet vezetője, hozzátéve, hogy ez alapján nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy már október 3-án, a népszavazás másnapján jogi és politikai értelmezési vitát kezd majd az ellenzék a népszavazás eredményével kapcsolatban.
Valamit mondaniuk kell majd a kamerák előtt és az eddigi megnyilvánulások alapján azzal jönnek majd elő, hogy bár formálisan eredményes és érvényes a referendum ők mivel már hetekkel korábban megmondták, hogy megkérdőjelezhető a népszavazás tisztasága ezért most nem fogadják el annak eredményét, magukra nem tartják azt kötelezőnek – vélte Szánthó Miklós.
Az Alapjogokért Központ vezetője szerint a határon túli magyarok számára lehetséges levélszavazással kapcsolatban csak elméleti lehetősége képzelhető el olyan fajta visszaélésnek, mint amit az ellenzéki pártok és sajtó szándékosan eltúlozva feltételez. A jogász szerint nem életszerű az az ellenzéki érvelés, miszerint halott szavazásra jogosult személyek helyett szavazhatna esetleg valaki. Aki ilyen csaláshoz folyamodna, az érdemelegesen – a levélszavazatok alacsony száma miatt – nem tudná befolyásolni a népszavazás eredményét, ugyanakkor viszont súlyos bűncselekményt követne el, ha más helyett töltené ki és írná alá a levélszavazás dokumentumait.
Az alapjogi szervezet igazgatója teljesen hamisnak és szándékoltan félrevezetőnek tartja azt az ellenzéki körökben terjesztett másik elképzelést, amely szerint a fel nem használt szavazólapokat valakik utólagosan a szavazók tudta nélkül felhasználnák. A fel nem használt szavazólapok nem manipulálhatóak mert a szavazólapokat a szavazás megindításakor leszámolják és regisztrálják, ezeket az adatokat pedig a szavazás végén összevetik a névjegyzékben szereplő aláírások és az urnákban talált szavazólapok számaival.
A mozgóurnás szavazásnál sincs lehetőség a szavazatok manipulálására, mivel az ilyen szavazási lehetőségnél, legalább két delegáltja jelen van a szavazókörnek. A visszaélések lehetősége mivel minden mozgóurnás doboz le van plombálva és van benne egy igazolószelvény, arra vonatkozóan, hogy az egy hivatalos mozgóurna, amikből egyébként összesen csak kettő darab lehet minden egyes választókörben.
A szavazók szállításában nagy változást hozott az új választási törvény, ezért alaptalan a szavazók szállításának választási csalási veszély forráskénti bemutatása. A már a 2014-es választásokon is érvényes szabályozás szerint másnak a szavazókörhöz való eljutásában szabadon lehet segíteni. A szabályozás azt is megengedi, hogy akár egy legfeljebb nyolc plusz egy fős kisbusszal is lehet szállítani választó polgárokat. Az viszont tilos és jogellenes ha a szállítás előre meghirdetett – tette hozzá Szánthó Miklós.