A vajdasági gazdaságfejlesztési program 3251 pályázójával kötöttek szerződést Zentán pénteken, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: a programmal mindenki nyer, hiszen Szerbiában valósulnak meg a beruházások, Magyarország pedig annál erősebb, minél erősebbek a nemzetrészei.

A miniszter hozzátette: a pénteken aláírt pályázatok összértéke 10,9 milliárd forint, amelyből 17 milliárd forintnyi új beruházás valósul meg – írja az MTI.

Elhangzott, az év végéig több mint tízezerre nő a sikeres pályázók száma, és ezzel három év alatt összesen 74,5 milliárd forintnyi beruházás valósul meg a Vajdaságban.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a Vajdaság minden magyarlakta területére eljutott a program, ami szavai szerint csak úgy valósulhatott meg, hogy Magyarország újra erős és sikeres ország lett. Magyarország és Szerbia is egy olyan térségben található, amelynek a gazdasági növekedési üteme meghaladja az európai átlagot – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a program folytatódik, és a jövő évi magyar költségvetésből 50 milliárd forint jut a határon túli gazdaságfejlesztési programokra.

A miniszter hangsúlyozta, a magyarok mindig akkor voltak erősek, amikor egységet tudtak mutatni az anyaországban és a határon túli területeken is. Rámutatott, hogy a magyar nemzet erős és sikeres, áprilisban pedig példátlan összefogás jött létre a választáson. Ez az összefogás lehetővé teszi, hogy a magyarok a komoly kihívásokat és az új világrend által eléjük állított akadályokat is sikeresen vegyék – húzta alá. Hozzáfűzte, hogy ebben a vajdasági magyaroknak is rendkívül nagy szerepük van.

Elmondta: amikor a magyar kormány nemzetpolitikáról dönt, akkor mindig megkérdezi az adott nemzeti közösséget, mit szeretne annak érdekében, hogy a sorsa jobb legyen. Így történt ez a Vajdaság esetében is, ahol a legnagyobb délvidéki pártot kérdezték meg, és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) azt tanácsolta, hogy Budapest alakítson ki minden korábbinál jobb együttműködést a szerb kormánnyal, és indítson egy gazdaságfejlesztési programot, amellyel megalapozza a vajdasági magyar közösség megerősödését. Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország mindkettőt sikerrel hajtotta végre.

Pásztor István, a VMSZ elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy erős közösséget csak akkor lehet építeni, ha a közösség tagjai megerősödnek, és a gazdaságfejlesztési program által nemcsak lélekben, hanem egzisztenciálisan is erősödik a vajdasági magyarság.

Közölte, hogy a pénteki nappal 9957-re nőtt a nyertes pályázók száma, az év végéig pedig ez a szám meghaladja majd a tízezret. A fejlesztések összértéke pedig Szabadka város négyéves költségvetését, illetve a vajdasági tartomány egész éves költségvetésének majdnem a felét teszi ki.

A magyar nemzetpolitikára kitérve Pásztor István felhívta a figyelmet arra, hogy a délvidéki magyarság mindig azt hallotta, hogy az egyetemleges magyar nemzet része, de nem mindig tapasztalta ezt a hozzáállást az anyaország részéről. Az utóbbi több mint nyolc évben viszont olyan anyaországi kormánnyal tud együttműködni, amely a nemzetről ugyanazt gondolja, amit a vajdaságiak, és azt szeretné, ha nemzet minden része megerősödne.

Hozzáfűzte, hogy a magyar kormány támogatása mellett a szerb kormány elfogadása is fontos volt, hiszen a kölcsönös megbecsülésen alapuló együttműködés a jövő szempontjából is megnyugtató.

Végül leszögezte: csak akkor van esély a megerősödésre, ha a vajdasági magyarok egy irányban haladnak, mert "ha szanaszét szaladoznak, akkor szét fognak szakadni".

A magyar kormány és a VMSZ közös vajdasági gazdaságfejlesztési programjára Budapest eleinte 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget, így a hitelek és a vissza nem térítendő támogatások összege meghaladja a 65 milliárd forintot. A 2016-2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.