Úzvölgye: sunyi, aljas és törvénytelen eszközöket vet be Románia
2019.07.24. 16:58
Hosszas beszélgetést folytatott szerdán egymással Úzvölgyéről és a magyar kisebbség helyzetéről Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa, Rákossy József-Botond, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze és Tilki Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője. A beszélgetést Kozán Zoltán, a Székelyhon főszerkesztője moderálta.
A panelbeszélgetést Rákossy József-Botond kezdte, aki a határvitákról azt mondta, hogy a hatvanas évek óta összesen 78 ezer hektárt loptak a románok az erdélyi magyarlakta megyéktől. Bár ma Úzvölgye Bákó megyéhez tartozik, Rákossy rámutatott arra, hogy a románok összevissza játszanak a jogszabályokkal és a közigazgatási határokkal.
Arra a kérdésre, hogy mi is történt pontosan június 27-én, mikor a román és a magyar politikusok ütköztették álláspontjaikat, Kovács Vilmos úgy reagált, hogy a magyar fél mindvégig a színtiszta tudományos tényeket sorolta fel, mire a románok csak történelemhamisítással tudtak reagálni.
Bár a temető 1916 októberében jött létre, a románok szerint ez csak tíz évvel később történt meg. A magyar fél felhozta, hogy az eltemetett 1197 katona kétharmada, háromnegyede magyar oldalon harcolt az első világháborúban, a román fél erre annyit bírt reagálni, hogy először 143 román katonát említett, majd a tárgyalások legvégére ezt a számot már csupán 11-re csökkentette. Beszédes.
A mostani állapot szerint a román hősi halottak száma tíz alatt van
– mondta Kovács, majd azzal folytatta, hogy az úzvölgyi konfliktust csak az eredeti helyzet visszaállításával lehet és kell rendezni.
Arra a kérdésre, hogy ebben a szituációban a magyar kormány mit tehet, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a magyar fél nem fogadhatja el a románok generálta állapotot. Németh Szilárd szerint elfogadhatatlan, hogy a június 6-i incidens fizikai atrocitásig fajult.
Kifejtette, hogy a március végi dormánfalvi döntésről, miszerint a románok rátették a kezüket a temetőre, a magyar fél nem kapott tájékoztatást.
Bárhol éljenek a magyarok, a magyar kormány az ő álláspontjukat képviseli
– fogalmazott az államtitkár, aki szerint az úzvölgyei problémát hazai segítséggel kell megoldani.
A politikus azt mondta, a magyar honvédek bárhol nyugszanak, a magyar kormány mindig kegyelettel fordul feléjük, gondozza a hadisírokat, kétoldalú megállapodásokat kötnek az érintett országok vezetéseivel ezzel kapcsolatban. Példaként említette, hogy Magyarországon húsz temetőben 400 román katonai sírt újított fel a magyar kormány.
Németh Szilárd szerint hiába törtek-zúztak magyar hadisírokat a románok, az egész incidensről mindent elmond, hogy tudomása szerint a román hatóságok eddig senkit sem ítéltek el ezért.
Magyar katonákra betonkereszteket raktak, ez egészen elképesztő és felháborító
– fogalmazott Németh Szilárd, majd úgy folytatta, a magyar kormány jó együttműködést szeretne Romániával, a helyi magyarság érdekeit akarja képviselni Budapest.
Úzvölgye mögött sokkal több minden van. Mi jöhet még? Ha lesz folytatása, akkor csak Székelyföldön lesz, esetleg Felvidéken és Kárpátalján is lesz?
– tette fel a kérdést Tilki Attila országgyűlési képviselő. A politikus több olyan nemzetközi példát is felelevenített, mikor Magyarország más országokkal társulva megállapodott a hadisírok gondozásáról, és ezek mai napig rendben működnek, ezért is megdöbbentő, ami Úzvölgyében történt.
Tilki kijelentette, hogy az Európa Tanács elé viszik az ügyet, és az emberi jogok oldaláról próbálnak majd jogorvosolást elérni.
Azoknak a munkáját gyalázzák meg a románok, akik idáig évről évre gondozták a temetőt. El akarják venni a kulturális értéket, történelmi értékeinket, földjeinket. Sunyi, aljas és törvénytelen eszközöket vet be Románia
– kommentálta a történteket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.