Menczer Tamás közölte: ebben a helyzetben a magyar kormány fájlalja, hogy Magyarország uniós és NATO-szövetségesei részéről nem hangzik el annak bírálata, hogy Ukrajnában jogfosztott állapotban élnek a nemzeti kisebbségek.

Annál is inkább, mert ez nem magyar-ukrán, hanem nemzetközi ügy. Ugyanis Ukrajna az uniós társulási szerződésben és az éves NATO-felkészülési tervében vállalta, hogy szerzett jogot nem vesz el a nemzeti kisebbségektől – fűzte hozzá.

Közlése szerint a jogfosztás első lépése volt az oktatási törvény, amellyel elvették az anyanyelven tanulás jogát a nemzeti közösségektől. Ezt követte a nyelvtörvény, amely az élet egyéb területein, a közigazgatásban, a kultúrában és a médiában is vissza akarja szorítani a kisebbségi nyelvhasználatot.

Azzal kapcsolatban, hogy a beregszászi magyar konzul kiutasítása nyomán Magyarország is egy ukrán konzul kiutasítása mellett döntött, azt mondta: Ukrajnában nincs olyan törvény, ami tiltaná egy másik ország útlevelének átadását és birtoklását, és nincs olyan törvény, amely szankcionálná azt, ha erről az útlevél birtokosa nem számol be, ezért nem indokolható a beregszászi konzul elleni lépés. Sőt, a kettős állampolgárság európai érték – fűzte hozzá.

Az államtitkár szintén barátságtalan gesztusként értékelte, hogy hónapok óta húzódik az új kijevi magyar nagykövet befogadó nyilatkozatának átadása.

Kisebbségi közösséggel szembeni nyomásgyakorlásként értékelhető, hogy Ukrajna rendőri és katonai erőket telepít át az ország NATO- és EU-tagállamokkal határos nyugati felébe, miközben az ország keleti részén háborús konfliktus zajlik – tette hozzá Menczer Tamás.