Az elemzésből kiderül, hogy a pakisztáni és az iráni afgánok összesen mintegy ötmilliós tömegének jogi helyzete rendezetlen. Török források szerint a perzsa államból másfél millió ember indulhat útnak rövid időn belül.

Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az új életet és biztonságot ígérő embercsempész-hálózatok sok embert elérnek, másrészt a szóban forgó csoportok többségének semmi veszítenivalója nincsen. Utóbbit azok az emberek is megerősítették, akiket a török hatóságok charterjáratokkal toloncoltak vissza Afganisztánba Erzurumból.

Az iráni hatóságok semmilyen módon nem akadályozzák meg, hogy ez az embertömeg átlépje a török határt. Jelenleg összesen mintegy százhetvenezer afganisztáni menekült él a kis-ázsiai országban, de csak az elmúlt három hónapban több mint húszezren érkeztek a hivatalos statisztikák szerint. A valóságban ez a szám minden bizonnyal nagyobb, hiszen a szóban forgó határszakaszon történelmi múltra visszatekintő csempészhálózat működik.

Annak ellenére, hogy Kelet-Törökországban az iráni határ bizonyos szakaszain falat és kerítést építenek, a beáramlás folytatódni fog. A szóban forgó embertömegre ráadásul

vagyis az Európa irányába igyekvőket a török hatóságok sem blokkolják akkora intenzitással.

Részben ennek eredménye az, hogy az utóbbi hetekben ismét megugrott a görög szigeteket elérők száma. Mivel a kontinens szomszédságában lévő háborús zónák körüli politikai rendezés még várat magára, továbbra is sokan lesznek, akik útnak akarnak majd indulni. Az Európába igyekvők összetétele azonban folyamatosan változik, hiszen már nem elsősorban szíriai és iraki, hanem főleg közép-ázsiai származású csoportokról beszélhetünk.