Új korszak kezdõdött Magyarországon
Nagy Gábor
2018.07.29. 11:39
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézõpont Csoport vezetõje a közrádió mûsorában elemezte a kormányfõ Tusnádfürdõn elmondott beszédét.
Az elemző úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde "szükségszerűen aktuális üzeneteket és geopolitikai helyzetértékelést tartalmazott", emellett értékelte az elmúlt egy évet, a jövő tekintetében pedig feladatokat tűzött ki.
Mráz szerint a kormányfő beszédében megjelenő Oroszország-politika új elemnek számít, ami a nemzetközi sajtó szempontjából is érdeklődésre tarthat számot. Emlékeztetett: Orbán Viktor szembeállította a nyugati államok "asztal alatt" folytatott üzletelését és az "asztal feletti" hangos kritikáját Moszkva tekintetében, ezt az eljárást pedig képmutatónak titulálta. Orbán úgy látja, hogy Oroszország kapcsán tagolt politikát kell folytatni, minden országnak a megfelelő hangsúlyokra kell összpontosítani, az Európai Uniónak pedig nem kell egységes álláspontra helyezkedni ez ügyben.
"Az Európai Unió ma primitív orosz politikát folytat, szankciók és biztonsági fenyegetésre hivatkozó politikát folytat. Képtelen különbséget tenni. Erre szükség volna, mert az Európai Unión belül vannak országok, amelyek tényleg fenyegetve érezhetik magukat, akik tényleg úgy érezhetik, hogy minden nap biztonsági kockázat mellett telik el az életük. Ilyenek a balti államok, és ilyenek Lengyelország is. [...] Ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarország nem érez ilyen fenyegetést, Szlovákia nem érez ilyen fenyegetést, a csehek sem, és Nyugat-Európa sem, és nekünk is megvan az okunk arra, hogy így érezzük magunkat. Nyilvánvaló, hogy nincs egy olyan politika, amely mindenkinek jó, ezért helyesebb lenne, ha a lengyeleknek és a balti államoknak a NATO és az Európai Unió extra, szuper biztonsági garanciákat adna, és közben Európa többi részét meg engedné, hogy végre kereskedjen, gazdasági együttműködést építsen ki, a nyersanyagot, az energiát és a kereskedelmi lehetőséget beépítse a saját gazdasági fejlődési lehetőségébe" – fogalmazott a kormányfő.
Új korszak
Mráz úgy látja, hogy a múlt tekintetében a legfontosabbnak a választás eredménye és az egy milliomodik külhoni magyar állampolgár eskütétele volt a legkiemelkedőbb a beszédben, míg a jövő kapcsán három dátumot emelt ki. Ezek közül a legaktuálisabb a jövőre tartandó, igazi téttel rendelkező EP-választás, mely eldöntheti az erőegyensúlyt az unióban.
"A legfontosabb dolog azonban a mögöttünk hagyott egy évből, hogy a kárpát-medencei magyarságnak sikerült átugrania egy újabb lélektani küszöböt. Köszönhettük ugyanis az egymilliomodik visszahonosult magyar állampolgár. Ez volt a legfontosabb az elmúlt egy évben" – fogalmazott Orbán.
"Én azt tanácsolom mindannyiunknak, kedves barátaim, hogy összpontosítsuk minden erőnket a 2019-es európai választásra. Bizonyára sokan vannak itt, akik emlékeznek rá, hogy az ötévente tartandó európai választásokat általában kézlegyintésekkel szokták, szoktuk elintézni. Nem igazán érezzük át, hogy döntő jelentősége volna. Ide idézem azt is, hogy az európai elitnek pedig rendszeresen panaszkodni szoktak, hogy milyen kár, hogy minden európai választás valójában nemzeti ügyekről szóló választás és nincs egy téma, ami egy nagy összeurópai kérdés lenne és ebben dönthetnének közösen az európai polgárok. Jelentem, ez a helyzet véget ért, van összeurópai komoly kérdés, amiről eddig Magyarországot leszámítva, sehol sem kérdezték meg az embereket. Nálunk volt egy bevándorlásról szóló népszavazás, itt az ideje, hogy az európai választás valóban egy nagy komoly közös európai kérdésről, a bevándorlásról szóljon" – értékelte az EP-választás jelentőségét a magyar kormányfő.
A miniszterelnök által korábban többször is emlegetett 2030-as célkitűzés ismét szerepelt, az elemző szerint komoly realitása van annak, hogy a kereszténydemokrata kormánypártok hatalomban maradhatnak eddig az időpontig. A harmadik kétharmadot követően egy hosszabb távú berendezkedésről van szó,
ez a korszak itt fogja hagyni a lenyomatát a magyar történelemben."
Mráz fontosnak tartja e tekintetben, hogy béke van Közép-Európában, az itt elhelyezkedő államok az együttműködést keresik, és magyar kormány ekkora felhatalmazással még sosem rendelkezett. Elemzésében felhívta a figyelmet arra is, hogy Orbán Viktor Románia fennállásának centenáriuma kapcsán a Kárpát-medence újjáépítéséről beszélt, melyet az infrastruktúra, a gazdaság és a kultúra területén képzel el a kormányfő.
"Van tehát egy ajánlatunk a szomszédaink számára. Építsük meg közösen a Kárpát-medencét. [...] Itt van rögtön erre a remek alkalom a százéves évforduló okán. Száz éve lépett be Románia a modern Románia korszakába. Értjük, hogy az ő nézőpontjukból ezen van mit ünnepelni. Azt kérjük, hogy ők értsék meg, hogy a mi nézőpontunkból meg nincs mit ünnepelni. [...] Kérjük, hogy nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy a modern Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él több mint másfél millió magyar. Tudjuk, hogy Bukarestben azt mondogatják, hogy Székelyföld nem is létezik. Én egyetértek az RMDSZ ide vonatkozó ünnepi szlogenjével, amely kifejezi azt, hogy akkor is létezett, amikor még a modern Románia nem létezett" – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
A kereszténydemokráciáról
A közép-európai társadalmak túlnyomó többségének álláspontja a kereszténydemokrácia talaján áll, véli Mráz Ágoston Sámuel. Meglátása szerint a visegrádi négyek szintjén ez nem ideológia dimenzió,
hanem a keresztény életformákat demokratikus felhatalmazással védő kormányokról szól."
Az elemező rámutatott, hogy ez szemben áll a "liberális világgal", akik arra büszkék, hogy a szabadságjogokat védik, de Orbán ez nem igaz, és igazából a kereszténydemokráciában védik a szabadságot.
"A liberális demokrácia az liberális, a kereszténydemokrácia az per definíció, nem liberális, ha úgy tetszik, illiberális. És ezt néhány fontos ügyben, mondjuk három nagy ügyben konkrétan is meg tudjuk fogalmazni. A liberális demokrácia a mulitkulti mellett áll, a kereszténydemokrácia pedig elsőbbséget ad a keresztény kultúrának, ami egy illiberális gondolat. A liberális demokrácia bevándorláspárti, a kereszténydemokrácia bevándorlásellenes, ami echte illiberális gondolat. És a liberális demokrácia a variálható családmodellek pártján áll, a kereszténydemokrácia pedig a keresztény családmodell alapján áll, ami szintén egy illiberális gondolat" – fogalmazott Orbán Viktor.
Az elemző igyekezett leszögezni, hogy a kormányfő beszédéből is látszik:
Magyarország nem akar az EU küszöbén állni, hanem át akarja venni a vezető szerepet."
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
