Új fõvárosa lesz Egyiptomnak
2015.11.15. 14:00
Kairó egy 18 millió ember által lakott megapolisz és eléggé úgy tűnik, hogy a fékezhetetlen városi terjeszkedésnek a mostani Szíszí-rezsim sem tud gátat szabni. Megoldásként arról döntöttek, hogy inkább létrehoznak egy új fővárost a sivatagban, amely a mostani erőskezű vezetés méltó mementója lehet. Az persze a közel-keleti államok helyzetét nézve mindig kérdéses, hogy az ilyen nagy álmok meg is valósulnak-e, és ha igen, akkor milyen határidővel.
Az egyiptomi kormányzat márciusban döntött úgy, hogy lecseréli Kairót és helyette a fővárostól keletre a sivatagban hozzák létre Abdel Fattah el-Szíszí egyiptomi elnök új fellegvárát. A globális fővárost, ahogy erre az egyiptomi kormányzati emberek azóta egyre többször utalnak. Tavasszal az öbölállamok befektetői előtt is prezentálták terveiket a 700 négyzetkilométeres városról, amelynek
reptere nagyobb lenne, mint a londoni Heathrow, dubait idéző felhőkarcolókkal, kis zöldövezeti területekkel és egy óriás futball-stadionnal is rendelkezne.
Szíszí aztán a napokban be is jelentette, az egyiptomi emberek álma lassan meg is valósulhat, januárban neki is látnak Egyiptom új fővárosának megépítéséhez.
A város az ország elitjének elképzelései szerint fog kinézni:
„kreatív és élhető város, ahol mindenki szabadon tud lélegezni, és amely a dicső egyiptomi múltra emlékeztethet majd mindenkit.”
Kairó túlnépesedése valóban nagy probléma az észak-afrikai ország számára. A város lakóinak száma a hatvanas évektől kezdett megugrani, az akkori 3,5 millióról mára elérve a 18 milliós lélekszámot. Kairó amellett, hogy mind történelmi, mind kulturális szempontból az arab világ kiemelkedő városa számos problémával küszködik. Lakóinak több mint kétharmada olyan épületben lakik, amelyet illegálisan húztak fel és az ilyen „lakóövezetek” száma egyre csak nő. A városközpont olyan szinten sűrűn lakott, hogy egyes körzetekben található temetőknél sírkamrákat alakítottak át lakóhellyé.
Egyiptomban, ahol a lakosságszám a következő évtizedben várhatóan megduplázódik valóban óriási gondot jelent az emberek lehelyezése. Szíszíék álomvárosa azonban nem igazán hivatott ezt a problémát orvosolni, az eddigi tervek szerint az új fővárosban 5 millió emberrel számolnának és odakerülne az összes minisztérium és a diplomata negyed is, egyfajta adminisztratív fővárost létrehozva ezzel.
Sokak szerint az új kirakatváros csak a Szíszít támogató elitnek szól. Az emberek többségének maradna a túlzsúfolt Kairó, akik azonban jelenleg úgysem nagyon tudják a jelenlegi rezsim ellen felemelni hangjukat.
Az ország tervezőasztalon való újragondolása nem idegen az egyiptomi politikától és a szocialista városok révén akár még nekünk is ismerős lehet. Szíszí végül is egy régi hagyományt turbózott fel, az 1970-es években az autokrata egyiptomi kormányok szatellit városok sorát kezdték el felhúzni a sivatagban.
A kormányzat képviselői szerint az új Kairó „gazdasági reneszánszt” fog életre hívni, amelynek elődleges célja, hogy bevonzza a külföldi befektetőket az országba, amire a jelenleg pénzügyi válságban szenvedő észak-afrikai országnak valóban nagy szüksége is van. A nagyobb beruházások mind-mind a vagyonosabb rétegeket támogatják, a nagy építőipari vállalatok is szinte egytől egyig a katonai elithez tartoznak.
Az átlagember lakta régi Kairóban eközben azonban még mindig jelen van annak az arab tavasz által életre hívott ellenállásnak a szele, amely többek között az arab kisemberek nehéz körülményeit volt hivatott kikiáltani a világ elé.
Annak ellenére, hogy az arab tavasz után eltűntek a dobok, a sátrak és a graffitik a Tahrír térről, a városi, kevésbé felügyelhető közösségi médiában aktív fiatalok bármelyik autokratikus uralkodóra nézve veszélyt jelentenek. És ez az főleg, ami az új sivatagi főváros vízióját még inkább vonzóvá teszi Szíszí számára. Szíszínek ugyanis szüksége lehet egy sokkal biztonságosabb városra, amelyet könnyebben képes felügyelet alatt tartani.
(Spiegel, Al-Arabiyya)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
