A tárcavezető kiemelte: nagyon széleskörű konzultációt folytattak a szabályozásról, megalapozott munka folyt a minisztériumban.

Trócsányi László kifejtette: hosszú, 2013 óta zajló folyamat eredménye a törvényjavaslat. Az új polgári perrendtartás koncepcióját a kormány 2015 januárjában fogadta el, majd 14 munkabizottság mintegy száz szakértővel kezdte meg a munkáját - idézte fel.

Mint mondta, a cél olyan perrendtartás megteremtése, ahol az eljárásban azok, akik a bíróság előtt eljárnak, nagyfokú felelősséget viselnek, mert fontos a perelhúzódások megakadályozása. Két részre osztják a folyamatot, perelőkészítésre és az azt követő tárgyalási szakaszra — magyarázta.

A miniszter kitért rá: szabályozták a csoportpereket is, aminek különösen a fogyasztóvédelem esetében van jelentősége. Továbbá a hatályon kívül helyezés intézményét is szigorították.

Megjegyezte: a közigazgatási perrendtartás szabályait nem a polgári perrendtartás fogja tartalmazni, hanem önálló szabályozást alkotnak meg.

Trócsányi László arról is beszélt, hogy pénteken négy párttal egyeztettek a közigazgatási perrendtartásról, jó szakmai megbeszélést folytattak. Az egyeztetésen a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP képviseltette magát, most pedig várják a pártok írásos észrevételeit, amelyeket szakmai alapon fognak megvizsgálni.

Hangsúlyozta: az ügyben komoly szakmai munka folyik a tárcánál, Magyarország és a jogállam érdeke, hogy teljes körű felülvizsgálata jöhessen létre a közigazgatásnak. Hozzátette: ez nem politikai ügy, hanem szakmai kérdés.

A miniszter emlékeztetett: már 2014-ben jelezte, hogy ezzel a kérdéssel kiemelten akar foglalkozni, mert nagy adóssága a politikai rendszernek a közigazgatási bíráskodás teljes körű felülvizsgálatának megteremtése. Az elmúlt két évben sok konzultációt folytattak, a közigazgatási perrendtartás megalkotása nagyfokú transzparencia és szakmaiság mellett folyt - mondta.

A miniszter arra is kitért, hogy a büntetőeljárási kódexről is széleskörű egyeztetések folynak, és remélhetőleg az év végére ezt is elfogadhatják.

Az eljárási kódexek hatályba lépéséhez idő kell, a cél a hatékony eljárások megteremtése, a szabályok megújítása — vélekedett.

Kérdésre válaszolva a tárcavezető közölte: meglátása szerint nincs uniós jogi vonzata a közigazgatási perrendtartás szabályozásának. Átlátható, tiszta rendszer jön létre, magas színvonalú közigazgatási bíráskodás lesz az új szabályozással. Trócsányi hozzátette, hogy mintegy 80 bíróra lenne szükség az új rendszerben.

A tárcavezető kifejtette, hogy a gyömrői polgármester ügyében ellentmondásos helyzet állt elő. Az IM-nek jogi megoldást kell kidolgoznia annak érdekében, hogy hasonló ügyek ne fordulhassanak elő ismét.

Trócsányi László közölte: a probléma az, hogy valakit büntetőbíróság jogerősen szabadságvesztésre ítél — bár felfüggesztett büntetést kap —, és ugyan a közügyektől nem tiltják el, de nem kaphatna erkölcsi bizonyítványt. Tehát olyasvalaki tölthet be ma Magyarországon polgármesteri tisztséget, akinek nincs erkölcsi bizonyítványa.

Úgy vélte, sok olyan álláshely van Magyarországon, ahol az erkölcsi bizonyítványt be kell mutatni annak feltételeként, hogy egyáltalán állást kaphasson bárki. Kiderült azonban az, hogy Magyarországon lehet polgármester valaki erkölcsi bizonyítvány nélkül.

A miniszter szerint ez esetben erkölcsi kérdés is felmerül, és elképzelhető, hogy olyan jogi hiátus van, amelyet kezelni kell.

Közölte, hogy a tárca munkacsoportot hozott létre Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár vezetésével, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, és a későbbiekben a kormánynak beszámolnak arról, hogy milyen megoldások vannak annak megakadályozására, hogy erkölcsi bizonyítvány nélkül polgármesteri pozíciót lehessen betölteni.

Trócsányi László úgy látja, ez fontos kérdés, és az IM javaslatot fog a kormány elé terjeszteni az ügyben.

Gyenes Leventét (Gyömrő 2000 Kör) vasárnap választották újra Gyömrő polgármesterévé. Gyenes Leventét áprilisban bűnösnek mondta ki a Szegedi Ítélőtábla adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. Ezért 9 hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, a közügyek gyakorlásától azonban nem tiltották el.

(MTI)