A miniszter a Magyarországról szóló Soros-Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP-) elfogadásával kezdeményezett, hetes cikkely szerinti eljárásról elmondta, hogy annak története nem sikertörténet, hanem Európa megosztásának és gyengítésének története. Arra a felvetésre, hogy a bírálók szerint éppen a kormány gyengíti az európai értékeket, kiemelte, hogy

Magyarország így olyan értékeket képvisel, amelyek fontosak Kelet- és Közép-Európában, Nyugaton viszont veszítettek jelentőségükből. Nyugaton az 1968-as "'értékforradalom" révén "istenítik az egyént", Magyarországon viszont a közösséget, a "kollektív identitást" és a "nemzet szellemi fundamentumát" állítják a középpontba. Ez az, ami óriási vitát váltott ki Európában Trócsányi szerint.

Kifejtette, hogy egyes szavak, fogalmak jelentése nem azonos Nyugaton és Magyarországon. Az egyenlőség fogalmából például Nyugaton levezetik, hogy mindenkinek joga van házasodni, Magyarországon viszont csak egy férfi és egy nő kapcsolata lehet házasság; a szabadság Nyugaton "az egyén határtalan szabadságát" jelenti, "mi viszont abban hiszünk, hogy a szabadság felelősséggel jár".

Ezek az értelmezésbeli különbségek helyenként annyira nagyok, hogy a miniszter szerint nem a megegyezésre kell törekedni, hanem meg kell tanulni tiszteletben tartani a másik véleményét. Hozzátette: "szellemi totalitarizmust" jelent, ha egy ideológia rákényszeríti nézeteit másokra.

A Soros-Sargentini-jelentésnek az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos megállapításairól azt mondta, hogy a dokumentum "felszínes, általánosító ítéleteket" tartalmaz, az alkotmánybíróságról alkotott értékelése pedig "nevetséges".

Arra a kérdésre, hogy a kormány miért tartja a jelentést a migrációról szóló vita részének, elmondta, hogy a nyílt társadalom körüli alapelvi vitáról, vagy ha tetszik, ideológiai háborúról van szó. Kezdetben olyan fogalmak álltak a vita középpontjában, mint a demokrácia és a jogállam, majd 2015-től a szolidaritás.

A magyar álláspont világos, a szolidaritást "koncentrikusan" értelmezi, úgy véli, hogy minden ország elsősorban azért a régióért felelős, amellyel határos. Magyarország Európa délkeleti részéért, a Balkánért, ezért fogadott be sok embert a balkáni háborúk idején – fejtette ki a miniszter, megjegyezve: érthető, hogy Nyugat-Európa történelmi okokból felelősséget, vagy akár lelkifurdalást érez más régiókkal, mindenekelőtt Afrikával kapcsolatban. Hozzátette:

most pedig Afrikából Nyugat-Európába igyekeznek emberek, Nyugat-Európa pedig a szolidaritása hivatkozva Magyarországra akarja erőltetni őket. A miniszter úgy látja, egy olyan problémát akar a magyarokkal megosztani Nyugat-Európa, amelyhez a magyaroknak semmi közük.

– mondta Trócsányi László.

Elmondta, hogy a nyílt társadalommal kapcsolatos gondolkodásmód mindenek fölé helyezi az egyént, tartalmazza a multikulturalizmus eszméjét és azt, hogy "csak a világpolgár a jó polgár". Hozzátette, hogy bárki szabadon követheti ezt a gondolkodásmódot, "de nem követelheti meg tőlünk, hogy mi is ilyenek legyünk".

Arról is szólt, hogy míg Magyarország a közösséget, a "kollektív identitást" és a felelősségvállalást helyezi a középpontba, a nyílt társadalom "identitás nélküli". Képviselői közé tartoznak bizonyos nemzetközi civil szervezetek is, amelyek ideológiai misszionáriusként tevékenykednek, és politikai szereplők, amelyek a részvétel elvére hivatkozva befolyást akarnak szerezni, de felelősséget nem akarnak vállalni.

Ezek a viták vezettek a Soros-Sargentini-jelentéshez, amelyben politikai eszközként használják fel a jogállam fogalmát, és ideologizálnak kérdéseket, amelyeket inkább párbeszéddel kellene rendezni.

A miniszter a többi között kifejtette, hogy a jelentés körüli viták az ideológia mellett hatalmi politikáról is szólnak, mert sokan egy új centrumot akarnak létrehozni Macronnal és Merkellel – a francia államfővel és a német kancellárral. Ezért az EP-választás arról szól majd, hogy létrejön-e egy "centralizált Európa", amelyben Kelet- és Közép-Európának csak annyi szerepe lesz, hogy "maradjon csendben és bólintson rá" a központ döntéseire.

A miniszter megerősítette, hogy a kormány október közepén az Európai Bírósághoz fordul a jelentésről tartott EP-szavazás szavazatszámlálási módszere miatt.