Martonyi János volt külügyminiszter köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy

Csak a keresztény Európának van jövője, „ezért vagyunk meggyőződve arról, hogy Közép-Európának és a magyarságnak különleges szerepe és felelőssége van abban, hogy megerősödjön az európai identitás.”

Ezután Trócsányi László hangsúlyozta: a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament kapcsolata erősítésre szorul, a nemzeti parlamenteknek nagyobb kezdeményezési jogot kellene adni. Majd hozzátette:

mivel vannak olyan térségek, amelyeknek a csatlakozását elő kellene segíteni, mégis a probléma az, hogy a nyugati tagállamok közvéleménye nem teljesen áll e projekt mögött. Nekünk kell elmagyaráznunk, hogy mit is jelent a kontinens egysége” – mondta.

Navracsics Tibor, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője többek között azt mondta, hogy az EU-nak az európaiak közösségének kell lennie, ebben azonban alapvetően a tagállamoknak és nem az uniós intézményeknek van szavuk.

Az EU válságokra adott válaszáról Navracsics Tibor kifejtette: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban azt lehet látni, hogy az uniós intézményrendszer nem alkalmas gyors döntésekre, az újjáépítési program viszont azt mutatja, hogy a gazdasági kilábaláshoz szükséges tőke mozgósítását uniós mércével mérve viszonylag gyorsan meg tudja valósítani – jegyezte meg.

Koltay András, az NKE rektora végezetül felidézte: Robert Schuman francia külügyminiszter 71 évvel ezelőtt tett javaslatot a két világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Emlékeztetett, hogy Schuman szerint

Magyarország elkötelezett tagja az euroatlanti közösségnek, így az NKE-nek fontos feladata annak kutatása, hogy Magyarországnak hol van a legjobb helye Európában és világban – mondta a rektor.