„A közelmúltban Márki-Zay Péter részéről több olyan állítás is napvilágra került, amelyek keretében a hódmezővásárhelyi városvezető a magyar politikai kultúra általánosan elfogadott szabályait zárójelbe téve nyilvánult meg közéleti kérdésekben, bizonyos választói csoportokra nézve sértő megjegyzéseket tett, illetve olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyeket jelentős társadalmi elutasítottság övez” – fogalmaztak a februárban ezer, választási részvételét biztosra vagy valószínűre ígérő felnőtt megkérdezésével készült kutatásukra hivatkozva.

Megjegyezték, hogy Márki-Zay egyebek mellett

A Századvég szerint „azt sem szabad elfelejteni”, hogy a balliberális kormányfőaspiráns nézete szerint „a szüléshez orvos sem kell”, mivel „az nem betegség”, továbbá 2021 őszén kifejtette, hogy „igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi, vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban, vagy akár falvakban élők közelében”.

Azt írták, hogy 2022 februárjában a válaszadók 62 százaléka kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg Márki-Zay Péterről, így a januári adatokhoz képest 3 százalékponttal, 2021 októberéhez viszonyítva pedig összesen 15 százalékponttal nőtt a politikusról negatívan vélekedők aránya.

„Ezzel párhuzamosan kijelenthető, hogy Márki-Zay nem tudott újabb választókat maga mellé állítani. A felmérés alapján elmondható ugyanis, hogy februárban – a 2022 januárjában mért adatokkal megegyezően – a megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott pozitívan a baloldali pártok miniszterelnök-jelöltjéről, holott 2021 októberében még a magyarok 42 százaléka szimpatizált vele” – áll a Századvég közleményében.