Három éve töretlen a magyar párok gyermekvállalási kedve – derül ki a Kopp Mária Intézet elemzéséből.

Az ezt mutató 1,49-es termékenységi arányszám 2016 óta stabilitást mutat, amely azt jelzi, hogy nem csak egy egyszeri, esetlegesen bekövetkező hirtelen változás történt 2016-ban.

A jelenlegi termékenységi arányszám ötödével magasabb szintű, mint 2010-ben volt.

A házasságkötések 0,6 százalékos emelkedése 2017-hez képest jól mutatja, hogy a házasság intézménye ma fénykorát éli Magyarországon, 1995 óta nem kötöttek annyi házasságot, mint az utóbbi években. Tavaly január és december között közel 51 ezer pár döntött amellett, hogy életre szóló szövetségre lép egymással.

A házasságok emelkedése mellett egyre kevesebb a válás, a terhességmegszakítások és csecsemőhalálozások száma pedig soha nem volt még olyan alacsony, mint a tavalyi évben.

A születések számának csökkenése egyenes arányban áll a szülőkorban lévő nők számának csökkenésével, 2018-ban több mint húszezerrel kevesebb szülőkorban lévő, 15-49 éves nő élt Magyarországon, mint 2017-ben.

A gyermekek több mint 90 százalékát az anyák 20 és 40 éves koruk között vállalják, és ebben a korosztályban 2,4 százalékot mutatott a nők lélekszámának csökkenése (a 30-40 közötti korosztályban 3,4 százalékot). Ehhez képest a születések 1,9 százalékos csökkenése kisebb mértékű, mint amire a gyermekvállalási korban lévők létszámának alakulásából következtetni lehetett.