Izgalmasnak ígérkezik a január, ugyanis több, a szocialista párthoz köthető perben hirdet ítéletet a bíróság.

Egyből egy nagyágyúval indul a hétfői nap: Hiszékeny Dezső MSZP-s országgyűlési képviselő perének tárgyalása lesz a mai napon. Hiszékeny a vádak szerint még a XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forintot kért egy ingatlan kedvező árú megvásárlásáért. Bár az MSZP-s politikust bizonyítottság hiányában a per első szakaszában felmentették, az ügyészség indítványozta az ítélet hatályon kívül helyezését, és új elsőfokú eljárás lefolytatását, mivel álláspontjuk szerint a bíró a rendelkezésre álló bizonyítékokat hiányosan értékelte az eljárás során.

Január 27-én ítéletet hirdetnek másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán a 2006 őszi rendőrterror kapcsán indult perben. Bene László volt országos és Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt, valamint több vezetőt elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolnak.

A Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa Gergényi Pétert és a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszíni parancsnokát, Mittó Gábort pedig megrovásban részesítette. Az ügyészség a felmentett vádlottak esetében a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását, a két elítélt vádlott esetében az ítélet súlyosbítását kérte.

A Kecskeméti Törvényszék tavaly a BKV-perben hivatali visszaélés, valamint hűtlen kezelés miatt, mint felbujtót két év, négy évre felfüggesztett börtönre ítélte Hagyó Miklóst, Budapest volt szocialista főpolgármester-helyettesét. A bíróság Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főpolgármester politikai főtanácsadóját felmentette a vád alól, azonban Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója és utódja, Balogh Zsolt, Hagyó kabinetjének kommunikációs tanácsadója, Horváth Iván, Hagyó jogi tanácsadója, Regőczi Miklós, a BKV kommunikációs igazgatója felfüggesztett börtönre ítélte. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Hagyó Miklóssal és öt társával szemben a tényállás megalapozatlansága miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta a Szegedi Ítélőtáblának.

A Magyar Idők szerint még januárban dönthet a Fővárosi Ítélőtábla a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásával kapcsolatos ügyben az ismételt elsőfokú tárgyalásról. A hatóság úgy véli, hogy a Budapest Környéki Törvényszék rosszul értékelte a bizonyítékokat, nem tárta fel teljesen a sokmilliárdos kárt okozó adásvétel körülményeit, amikor felmentette a hűtlen kezeléssel vádolt Székely Árpád nagykövetet és bűnpártolással vádolt társait. A hatóságok szerint a Gyurcsány-kormány idején eladott ingatlan után több milliárd forint kára keletkezett az államnak. A vád szerint akkori nagykövet hűtlen kezelést követett el az adás-vétel közben. 

A Kúrián tárgyalják a Sukoró-ügyet, miután a másodfok felmentette az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, valamint Császy Zsoltot. A Szolnoki Törvényszék első fokon még különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletében mondta ki bűnösnek Tátrait, akinek bűnsegédje volt Császy, ezért Tátrait négy, Császyt három és fél év börtönre ítélte. Az ítélőtábla ítélete nem jogerős, mert az ügyészség azonnal fellebbezett.

Szintén januárban lesz a VII. kerület korábbi SZDSZ-es polgármesterének, Hunvald Györgynek a tárgyalása. A decemberben indult perújítási eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Weinek Leonárdot, Zugló egykori szabad demokrata polgármesterét és társaikat hűtlen kezeléssel vádolták. A vád szerint irreálisan magas, havi 300-400 ezer forintos tanácsadói díjakat kötöttek ki a polgármesterek által jóváhagyott, javarészt szükségtelen szerződésekben, ám tényleges teljesítés alig volt. Miután az ügyben első- és másodfokon is bűncselekmény hiányában mentették fel a vádlottakat. A Legfőbb Ügyészség perújítást indítványozott.

Idén tavasszal születhet meg az első fokú ítélet Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettesének perében.

A vád szerint Simon 2008 és 2012 közt vagyon­nyilatkozatában csak az országgyűlési képviselői és államtitkári jövedelmét tüntette fel, ám ez idő alatt Svájcban és Ausztriában nyitott bankszámláin több száz millió forintnyi, ismeretlen forrásból származó devizát helyezett el, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást. A költségvetésnek ezzel 120 millió forintnyi kárt okozott, amit az eljárás folyamán megtérített – igaz, azt Simon nem mondta el, hogy miből törlesztette az összeget.