Az ÁSZ közleményében azt írta: a Jobbik a tiltott pártfinanszírozással kapcsolatos ügyében hiteles bizonyítékokkal alátámasztott érvekkel nem cáfolta a büntetés jogtalanságát.

Emiatt a számvevőszék felhívással fordult Vona Gáborhoz, hogy a pártja a tiltott vagyoni hozzájárulás értékét tizenöt napon belül fizesse be a költségvetésnek.

Az ÁSZ befejezte a Jobbik 2015-ös és 2016-os költségvetését, valamint a vizsgálat megkezdéséig tartó időszakra vonatkozó ellenőrzését, és megállapította, hogy 

• a párt nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását,
• akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását,
• emellett pedig az ÁSZ hatósági kockázatjelzése szerint a Jobbik 2017 első fél évében – működésének fenntartása érdekében – tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el.

A számvevőszék jelezte: hatósági jelzést kaptak még 2017-ben a Jobbik által két gazdasági társasággal politikai plakát kihelyezésre kötött szerződésekben alkalmazott, a gazdasági társaságok hirdetési listaáraitól jelentősen elmaradó egységárak miatt.

Az ÁSZ megállapította, hogy a kockázatjelzésben rögzített, politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján a Jobbik 2017-ben a törvényi tilalom ellenére – jogi személyektől származó – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el 331 millió 660 ezer forint összegben.

A számvevőszék ellenőrzése szerint a Jobbik nem igazolta, hogy elvégezte volna a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás törvényben előírt értékelését.

Az ÁSZ emlékeztetett arra, hogy az ellenőrzés során értékelte a párttörvény 2014. január 1-jétől hatályos, a tiltott vagyoni hozzájárulásokra vonatkozó törvényi előírások betartását.

A módosítás következtében ugyanis 2014-től tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása, és tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe vagy rendel meg szolgáltatásokat.

A törvény arról is rendelkezik, hogy ha a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, a párt köteles annak értékeléséről, vagyis értékének meghatározásáról gondoskodni. Ha a párt a vonatkozó rendelkezéseket megsértve az értékelést nem végezte el, akkor azt az ÁSZ teszi meg.

A közlemény szerint a Jobbik többszöri értesítés, illetve helyszíni adatkérés ellenére – a 2015–2016-os évek, valamint az ellenőrzés megkezdéséig tartó időszak vonatkozásában – nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének, az ellenőröket a párt helyiségeibe nem engedte be, és ezzel akadályozta az ellenőrzés lefolytatását, az ÁSZ ezért 2017. október 3-án a párt székhelye szerint illetékes ügyészséghez fordult.

A számvevőszék megállapította, hogy a Jobbik az éves költségvetési törvények adatai alapján 2015-ben és 2016-ban egyaránt 475 millió 800 ezer forint – tehát a két év alatt több mint 950 millió forint – központi költségvetési támogatásban részesült.

A Magyar Közlönyben közzétett adatok alapján a 2015. évi pénzügyi kimutatásban 544 millió 720 ezer forint bevételt, valamint 369 millió 747 ezer forint kiadást, a 2016. évi pénzügyi kimutatásban 575 millió 590 ezer forint bevételt, valamint 525 millió 675 ezer forint kiadást számolt el.

Az ÁSZ szerint a Jobbik nem igazolta, hogy rendelkezett volna a jogszabályban előírt szabályzatokkal, hogy megteremtette volna a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjait és azt sem, hogy a könyvvezetése során érvényesítette a számviteli alapelveket, a kifizetéseket szabályszerűen teljesítette volna, továbbá a forrásokat – köztük a költségvetési támogatásokat – szabályszerűen számolta volna el, és a közpénzek felhasználását jogszerűen és átlátható módon végezte volna.

A számvevőszék szerint a Jobbik nem igazolta továbbá, hogy a céljaira rendelt vagyont a jogszabályoknak megfelelően használta fel, a vagyon védelmét, megőrzését biztosította volna, emellett a párt nem igazolta a közzétett pénzügyi kimutatásokban közölt adatok valódiságát, megbízhatóságát, a közzététel szabályszerűségét sem.

Az ÁSZ szerint a Jobbik a 2015–2016-ra vonatkozóan azt sem igazolta, hogy a működéséhez jogszerűen igénybe vehető forrásokat használt fel.