A Tett és Védelem Alapítvány közleményt adott ki a Szávay-ügyre reagálva. Az EMIH által létrehozott szervezet mély megdöbbenését fejezte ki azzal a nyilvánosságra került hangfelvétellel kapcsolatban, amelyen Szávay István, a Jobbik frakcióvezető-helyettese dicsekszik egy általa elkövetett erőszakos antiszemita gyűlöletcselekménnyel.

Az alapítvány emlékeztet arra, hogy megalakulásától kezdve fokozott figyelmet fordít a jobbikos politikusok zsidóellenes megnyilvánulásaira, amelyek alapján az a szervezetnek a határozott álláspontja, hogy

Sajnálatos módon korábban a Jobbik országgyűlési képviselői közül Gyöngyösi Márton a zsidó származásúak listázására szólított fel, Lenhardt Balázs izraeli zászlót égetett, Kulcsár Gergely a holokauszt emlékét gyalázta, Ágoston Tibor, a párt debreceni önkormányzati képviselője pedig  nyilvános rendezvényen tagadta a holokauszt megtörténtét, amiért 750 ezer forintos bírságot szabott ki rá jogerősen a bíróság.

A Tett és Védelem Alapítvány szerint ezen példák alapján tagadhatatlan, hogy a Jobbik soraiban továbbra is fellelhető az antiszemitizmus. Ez azonban mind ez idáig kimerült a verbális gyűlöletcselekmények szintjén. A mai nap azonban mindez megváltozott, Szávay István ugyanis maga hencegett arról, hogy fizikailag bántalmazott valakit zsidó származása miatt.

Az alapítvány hangsúlyozza, hogy a fizikai erőszakkal párosuló cselekedetével a jobbikos politikus átlépte azt a vörös vonalat, amelyet egy politikus, egy országgyűlési képviselő, egy frakcióvezető-helyettes sohasem léphet át. Szávay István a Jobbik parlamenti képviselője pedig ezen választóvonalat a saját bevallása szerint is átlépte.

A Tett és Védelem Alapítvány, a Szávay István által elismert cselekménnyel összefüggésben közli azt is, hogy a 2018. július 1-én hatályba lépett Büntetőeljárási Törvény a nyomozás során élésen elkülöníti a felderítést és a vizsgálatot. Így a büntető igazságszolgáltatás rendelkezik kellő felhatalmazással annak megállapítására, hogy Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője elkövette-e a Btk. 216. §. (2)-ben foglalt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető közösség tagja elleni erőszak bűntettét.