Tarlóst hallgatásra kérte az OLAF jelentésrõl az adatvédelmi hatóság vezetõje
Vincze Viktor Attila
2017.01.28. 19:28
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az adatvédelmi aggályok tisztázásáig hallgatásra kérte az OLAF jelentés tartalmával kapcsolatban Tarlós Istvánt, Budapest fõpolgármesterét.
Az adatvédelmi hatóság vezetője jelenleg Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől és Polt Péter legfőbb ügyésztől várja az uniós jelentés tartalmának nyilvánosságra hozhatóságának a feltételeire vonatkozó tájékoztatást.
Személyesen kértem Tarlós István főpolgármestertől, ne hozza nyilvánosságra a 4-es metró beruházásának és az Alstom metrókocsik beszerzésének korrupciógyanús ügyeiről készült OLAF-jelentést
– jelentette ki a Magyar Nemzet kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.
Az adatvédelmi hatóság vezetője elmondta azt is, hogy az ügyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől és Polt Péter legfőbb ügyésztől is levélben kért tájékoztatást arra vonatkozóan: milyen feltételei vagy éppen akadályai vannak, hogy nyilvánosságra hozható legyen a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése.
Az infótörvény alapján az uniós adatokról az Európai Unió szervének a döntése szükséges. Az OLAF álláspontja a hírekkel ellentétben ismeretlen, és azt is tisztázni kell, hogy van-e olyan nemzeti érdek, amely a jelentés nyilvánosságra hozását befolyásolhatja. A magyar törvények szerint akinél az adat jogszerűen van, az dönthet a nyilvánosságról.
- fogalmazott az adatvédelmi hatóság elnöke.
Az OLAF nyomozati anyag megállapításait csütörtökön a Főpolgármesteri Hivatal is megkapta hivatalosan a Miniszterelnökségtől, de a NAIH szerint jobb, ha Tarlós István a hivatalos válaszok megérkezéséig vár.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyire befolyásolja az OLAF-jelentés megismerhetőségét, hogy azt a magyar nyomozó hatóságok a büntetőeljárások részévé tették, Péterfalvi Attila azt közölte, hogy éppen ezért fordult Polt Péterhez is.
Mint ismeretes, a Miniszterelnökség korábban az OLAF-jelentést ismertetve 167 milliárd forintos károkozásról, 76,6 milliárdos uniós büntetésről, valamint a nemzetközi baloldal által elkövetett bűncselekményekről beszélt a 4-es metró Demszky Gábor főpolgármestersége alatt megindított beruházásával kapcsolatban. Jelenleg két nyomozás párhuzamosan zajlik: az Alstom metrókocsik 65 milliárd forintos 2006-os beszerzése ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) folytatja a 2011. január 3-án elrendelt büntetőeljárást. Az ügyet egyesítették az OLAF-jelentés nyomán a Lázár János által a múlt héten tett feljelentésnek a metrókocsikra vonatkozó részével. A nyomozásról pedig Keresztes Imre, a KNYF főügyésze közölte: az hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyik. Tavaly októberben már többeket gyanúsítottként hallgattak ki, s az eljárás határideje változatlanul április 3-án jár le. A 4-es metró 452 milliárdos beruházásának vizsgálatára pedig a KNYF ez év január 23-án rendelt el nyomozást, amelyet áttett a Fővárosi Főügyészséghez. Erről Ibolya Tibor fővárosi főügyész tegnap emelte ki: a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indított büntetőeljárás lefolytatásával – jelenleg március 23-i határidővel – a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízták meg. Elsősorban a 4-es metró építési és tanácsadói szerződéseit, valamint a projektmenedzsment tevékenységét vizsgálják, fokozott ügyészi felügyelet mellett.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
