Budapest főpolgármestere a londoni magyar nagykövetségen tartott rendezvényen elmondta: ma már arról beszélhetünk, hogy a 170 évvel ezelőtti, március 15-i eseményeket a magyarság győzelemre vitte, akkor is, ha utána fájdalmas időszak következett. A magyar nép szabadságharca, egy hosszú fejlődési folyamat korszakváltó kiteljesedése nagy lépés volt azon az úton, amelyen továbbhaladva a magyarság feudális társadalomból végső soron polgári társadalommá vált.

Tarlós István hangsúlyozta, hogy a hazai polgárság emancipációjának jelei csak a XIX. század elején jelentkeztek, az életformák változása különösen a városokban, nagyvárosokban vált érezhetővé. A magyar főváros az 1800-as években az ország egyetlen igazi, modern, több mint 150 ezres nagyvárosa volt. Kormányhivatalok, felsőoktatási intézmények székhelye, gazdasági és kereskedelmi központ, a kulturális életnek és a politikai sajtónak is a fő helyszíne volt.

Tarlós István szerint Széchenyiben és Kossuthban a szív és az ész politikája egyesült és ütközött össze egyszerre, de a valóságban senki nem törekedett több szívvel és érzelmi odaadással nemzete felemelésére, mint Széchenyi, és senki nem képviselte kérlelhetetlenebb logikával a magyar nemzetállam követelményeit, mint Kossuth.

Hozzátette: ami az alkotmányosságból 1867-ben megvalósult, az 1848-ból eredeztethető, és az 1956-os események is visszanyúlnak a szabadságharc eszméihez, 1956-ra pedig a rendszerváltozás magyarországi változatának előhírnökeként lehet tekinteni.

A főpolgármester szerint Magyarországnak úgy kell a mai modern európai struktúra teljes jogú részévé válnia, hogy közben megőrzi és megvédi nemzeti sajátosságait, nem utolsósorban a keresztény értékeken alapuló európai kultúrát is. A nemzet feladása sem cél, sem eszköz nem lehet.

Tarlós István a késő estébe nyúló ünnepség előtt megbeszélést tartott a londoni kormányzati negyednek is otthont adó Westminster kerület polgármesterével és a londoni polgármesterek szövetségének küldöttségével. Tárgyalásairól az MTI-nek elmondta: részletes tájékoztatást adott a budapesti közigazgatási struktúráról, a közgyűlés működéséről, és őt is tájékoztatták partnerei a londoni városüzemeltetés kérdéseiről, gondjairól.

A londoni polgármesterek szövetségével megállapodás született arról, hogy a tágabb értelemben vett kultúra területén – értve ezalatt a környezetvédelmet, a sportot, az ifjúságot, a diákcseréket – a két főváros igyekszik szorosabb kapcsolatokat kialakítani egymással. Tarlós István kiemelte: Londonnal Budapestnek nincs, és a rendszerváltozás óta nem is volt semmilyen megállapodása, de remélhető, hogy a londoni polgármesteri szövetséggel most elkezdődött párbeszéd gyümölcsözővé válhat.