Az elmúlt hetek legfontosabb belpolitikai diskurzusai a hazai oktatási rendszer megítélése köré rendeződtek. A pedagógusok demonstrációival kapcsolatban a politikai közvéleményt leginkább a demonstráció formái, a diákok bevonása, továbbá a konfliktus rendezésének módja osztják meg.

Az eredmények tanúsága szerint a magyar társadalom mérsékelten kritikus a közoktatási rendszerrel kapcsolatban, kiválóra vagy jóra 23 százalék, közepesre 41 százalék, elégségesre és elégtelenre pedig minden harmadik válaszadó (34 százalék) értékelte a közoktatás teljesítményét.

A pedagógusok demonstrációival kapcsolatban kiderült, hogy a lakosság döntő része (60 százaléka) egyértelműen elutasítja a tiltakozásnak azt a formáját, amikor a szülők nem vitték gyermekeiket iskolába. 36 százalék azok aránya, akik egyetértenek ezzel az eszközzel. Kiderült emellett az is, hogy a felnőttkorú lakosság több mint háromnegyede (78 százaléka) a kormány és a pedagógusok közötti konfliktus megoldását a tárgyalásokban látja. Ezzel szemben 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy a demonstrációk folytatását és az ultimátumot látja az egyetlen hatékony eszköznek, hiszen csak így lehet eredményt elérni.

A magukat jobboldalinak vallók 92 százaléka áll a tárgyalásos rendezés mellett, míg a középen állók esetében ez az arány 78 százalék. Kizárólag a magukat baloldalinak valló választók körében vannak többségben azok, akik nem tárgyalnának a kormánnyal, hanem tovább demonstrálnának: 52 százalék gondolja ezt. Azonban a kérdés a baloldalon is rendkívül megosztó, amit jól mutat, hogy az MSZP szavazóinak 51 százaléka, az LMP választóinak 61 százaléka a tárgyalás mellett áll. Elsősorban a DK és az Együtt választóinak körében van többségben a demonstrációpárti oldal (51, illetve 73 százalék).