A tavalyi harmadik negyedév átlagához hasonlítva az elsődleges munkaerőpiacon munkát vállalók száma 49 ezerrel, 4 millió 295 ezerre nőtt, a magát közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 29 ezerrel, 108 ezerre csökkent. A külföldi telephelyen dolgozók száma 14 ezerrel, 118 ezerre emelkedett.

A 15-24 éves fiatalok között 0,5 százalékponttal, 29,2 százalékosra csökkent a foglalkoztatási ráta. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel nőtt, foglalkoztatási rátájuk 0,3 százalékponttal magasabb, 84,4 százalék volt. A 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,0 százalékponttal, 56,9 százalékra emelkedett.

A 15-74 éves korosztályban foglalkoztatottak számának 34 ezres növekedése a munkanélküliek számának 16 ezres csökkenéséből és gazdaságilag aktív népesség növekedése következtében a munkaerőpiacon frissen megjelenő 18 ezer munkavállalóból eredt. Ebben a korosztályban 30 ezerrel esett vissza a gazdaságilag inaktív népesség a munkába állás mellett lélekszámuk 12 ezres csökkenése következtében, de így is meghaladja a 2,7 milliót, amiből 1,72 milliónyian legfeljebb 64 évesek.

A 15-64 éves korcsoportban nem nőtt a munkaerőpiacon jelen lévő aktív népesség, a foglalkoztatottak számának 17 ezres emelkedése a munkanélküliek munkába állásából származott. A gazdaságilag inaktív népesség viszont a korcsoport lélekszámával megegyezően 42 ezerrel csökkent. A foglalkoztatás emelkedése kizárólag a férfiakat érintette, az alkalmazásban álló 15-64 éves nők száma az egy évvel korábbihoz képest nem változott és a munkanélküliség 15 ezres csökkenése megegyezett a munkaerőpiacon megjelent nők számának visszaesésével.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában, a foglalkoztatási ráta Magyarországon egy év alatt 0,8 százalékponttal, 75,4 százalékra emelkedett. A férfiaknál 83,2, a nőknél 67,8 százalékos volt a ráta.