A külgazdasági és külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyűlés ülésszakán nyilatkozott, kijelentette, hogy ennek már látszanak a következményei, több mint 1,5 millió illegális migráns lépett be az EU területére mindenféle ellenőrzés, szabályozás, vizsgálat nélkül, és ez elfogadhatatlan.

– tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint két lehetőség van: vagy arra biztatják a nagyon rossz körülmények között élő embereket, hogy Európába jöjjenek, vagy a segítséget juttatják el oda, ahol arra szükség van. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország egyértelműen a második megoldást pártolja.

A magyar kormány ennek megfelelően cselekszik, és azt mondja, hogy Törökországot, Jordániát, Libanont és Irak kurd térségét az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek a jelenleginél sokkal nagyobb pénzügyi segítségben kell részesítenie. Magyarország álláspontja szerint ugyanis az otthonaikból menekülni kényszerülőket ahhoz kell hozzásegíteni, hogy otthonukhoz a lehető legközelebb maradhassanak, mégpedig jó körülmények között – mondta Szijjártó Péter.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország több millió euróval járult hozzá az EU és Törökország megállapodásának végrehajtásához, ezen felül több mint 15 millió eurót fordított a keresztény közösségek támogatására Szíriában, Irak kurdok lakta területein és Libanonban.

Arra a felvetésre, hogy Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a magyar gyakorlat alapján a menedékkérők, köztük gyerekek szögesdrótokkal körülvett konténerekben kénytelenek eltölteni hosszabb időt, Szijjártó Péter kijelentette, hogy mindenkinek, köztük az ENSZ magas rangú tisztviselőinek is tiszteletben kell tartaniuk az európai szabályokat. A schengeni szabályrendszer alapján ugyanis az övezet külső határain fekvő országoknak kötelességük biztosítani, hogy határaikat kizárólag hivatalos határátkelő helyeken, megfelelő úti okmányokkal lehessen csak átlépni.

Magyarországnak 500 kilométeres olyan határszakasza van, amely az EU, illetve a schengeni övezet külső határa, és Magyarország kötelezettsége e határ megvédése – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

„Rettenetes vádaskodásnak” nevezte az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának azt az állásfoglalását, hogy Magyarország a menekültekkel szembeni eljárással a nemzetközi jogból és az EU-jogszabályokból eredő kötelezettségeit is megsértette. Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország minden nemzetközi normának és nemzetközi kötelezettségének eleget tett. Azokat, akik vasútállomásokat foglaltak el vagy autópályákat torlaszoltak el, Magyarország arra szólította fel, hogy működjenek együtt a helyi hatóságokkal, azonosítsák és regisztrálják magukat az európai szabályozásnak megfelelően, és menjenek be a menekülteket befogadó táborokba, de ők elutasítottak minden együttműködést.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország nem akar befogadni nem egészen 1300 menekültet, Szijjártó Péter kijelentette, hogy 2015-ben Magyarország területén 400 ezer illegális migráns haladt át, és a magyar kormány azóta 800 millió eurót költött a schengeni övezet megvédésére, ehhez viszont „zéró segítséget” kapott az Európai Uniótól.

Magyarország komolyan veszi az Európai Unió Bíróságának végzését és az európai vezetők, köztük Angela Merkel német kancellár állásfoglalásait, de véleménye szerint az illegális migráció jelentette kihívást is komolyan kell venni, és az érzelmekre alapozott vita helyett racionális vitát kell erről folytatni.

A felsőoktatási törvény módosítását érő bírálatokra Szijjártó Péter azt mondta, hogy Magyarországon 21 külföldi központú egyetem működik, és

Arra a kérdésre, hogy az „illiberális ambíciók és akciók” nem fordítják-e szembe Magyarországot olyan mértékben az Európai Unióval, hogy a Fidesz „ezzel az erővel akár az EU elhagyását is meghirdethetné”, Szijjártó Péter azt mondta, hogy Magyarországnak az Európai Unióban a helye, és csak egy erős Európai Unió tagjaként lehet maga is erős.

– hangsúlyozta.

(BBC, MTI)