A külgazdasági és külügyminiszter a magyar-német kapcsolatokról elmondta, gazdaságilag kiváló a viszony Budapest és Berlin között, s ezt az se rontja, hogy a migráció kapcsán vita van a magyar és a német kormány között.

– fogalmazott Szijjártó.

A miniszter arról is beszélt, hogy további német befektetések vannak a csőben: „18 potenciális német beruházásról van szó, mindegyik esetében versenyhelyzetben vagyunk. A beruházókkal a kormány nevében a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tárgyal az esetlegesen nyújtandó készpénztámogatásról”. Mint mondta: ezek a beruházások leginkább az autóipart, illetve a szolgáltató központok ágazatát érintik, s 15-100 milliárd forintról van szó.

Az interjúban a magyar-német kapcsolatok mellett szóba került a magyar-amerikai viszony is. Ezzel kapcsolatban Szijjártó elmondta: „Amerikai viszonylatban is ugyanazt tudom elmondani, mint a német reláció esetében: jelenleg nincs olyan ügy, aminek a kezeléséhez a legfelsőbb szintre lenne szükség. Legutóbb az amerikai külügyminiszter járt nálunk; nem maradt olyan nyitott kérdés, amit ne vitattunk volna meg”. Ezt követően pedig kiderült, idén Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök.

– fogalmazott a tárcavezető. Egy esetleges gazdasági válság kapcsán Szijjártó elmondta:

Hozzátette: „Olyan versenyképességet javító intézkedéseket kell hozni, amelyek még ütésállóbbá teszik a magyar gazdaságot egy esetleges globális lassulás esetén. Ezért alakítottuk át a beruházás-ösztönzési rendszerünket úgy, hogy nemcsak munkahely-, hanem technológiai alapon is nyújthassunk készpénztámogatást”.

Orbán Viktor miniszterelnök év eleji felvetésére, miszerint a külföldi érdekeltséggel bíró magyar cégek akkora profitot hozzanak haza, amekkorát az itt működő külföldi cégek kivisznek tőlünk, Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy „a magyar gazdaság erősödésével egyre több az olyan vállalat, amely a hazai mellett más termelési helyszíneket is keres. Gondoljunk például a Richterre, amely számos országban nemcsak kereskedik, hanem termel is. Ezeket a beruházásokat az Eximbankon keresztül tudjuk finanszírozni. Benyújtottunk a kormánynak egy előterjesztést arra vonatkozóan, hogy a Nyugat-Balkán országaiban hogyan segítsük a magyar vállalatok beruházásait annak érdekében, hogy jó eredményeket tudjanak elérni, és a termelt profitot haza tudják hozni. Ezt az előterjesztést a kormány elfogadta, most pedig az ehhez társítandó pénzügyi források ütemezésének az előkészítése zajlik”.

Az interjúban szó esett a Brexitről is: „Én nem a magyar gazdaságot féltem, az egész Európai Unió versenyképességét éri kihívás a Brexit nyomán. A britek az európai gazdasági teljesítmény 14 százalékát adják. Abból a szempontból tartok a gazdasági hatásoktól, hogy ha nem tud az EU egy átfogó szabadkereskedelmi egyezséget kötni a britekkel, akkor egyrészt olyan akadályok kerülnek a brit-EU kereskedelmi kapcsolatok útjába, amelyek nehézségeket okozhatnak, másrészt a britek sokkal könnyebb helyzetben lesznek a szabadkereskedelmi egyezmények megkötését illetően a világgazdaság többi szereplőjével, amelyekkel adott esetben még nincs ilyen megállapodása az EU-nak”.

Szijjártó Péter az uniós támogatásokról is szót ejtett: „Óriási viták lesznek, mert az előzetes javaslatokból az látszik, hogy a britek kilépése, az unió kisebbé válása dacára a brüsszeli bürokrácia egyre nő. Ellenezzük azt is, hogy bármiféle, a migrációt támogató, azt serkentő költségvetési elem kerüljön a közös büdzsébe. Nyilván mindenki meg akarja őrizni az eddigi pozícióját, erre törekszünk mi is”.