Szijjártó szerint a kormány megbeszélné a nézeteltéréseket az új ukrán vezetéssel
2019.07.03. 10:38
A politikus a kanadai városban az Ukrajnában megindított reformfolyamatokról rendezett konferencia kapcsán elmondta: a korábbi ukrán vezetés, Porosenko ukrán elnök kifejezetten magyarellenes politikát vitt (többek között a kisebbségi nyelvhasználati jogok semmibevétele), amelynek eredményeképpen a kárpátaljai magyar közösség jogait súlyosan megnyirbálták.
Az oktatási és a nyelvhasználatról szóló törvény korábban megszerzett jogokat vett el. Ez teljes mértékben ellentétes minden európai szabvánnyal, a nemzetközi joggal és a magyar-ukrán kétoldalú vállalásokkal. Az új ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij új reményt jelent arra, hogy Ukrajna nem fog magyarellenes politikát folytatni
– mondta Szijjártó Péter, aki szerint az új ukrán elnök nyilatkozatai biztatóak, de csak óvatos optimizmusra adhatnak okot. Az igazi vízválasztó az lesz, hogy Zelenszkij végrehajtja-e azokat a jogi változtatásokat a parlamenti választások után, amelyek nyomán a magyar nemzeti közösség visszakaphatja korábbi jogait.
Magyarország elvárása, hogy Ukrajna adja vissza ezeket a jogokat. Amennyiben ez megtörténik, Magyarország hozzá fog járulni ahhoz, hogy összehívják a NATO-Ukrajna bizottság következő ülését
– tette hozzá a miniszter, majd azzal folytatta, hogy Magyarország azt javasolja Ukrajnának, helyezzék vissza a régi kerékvágásba a két ország kapcsolatait, amikor azok még a kölcsönös tiszteleten alapultak, amikor a magyar közösségtől még nem vették el a korábban megszerzett jogait.
Amennyiben az ukrán fél ezt megteszi, Magyarország kész átfogó gazdasági együttműködési tervet végrehajtani Ukrajnával, amelynek keretében 50 millió eurós kötött segélyhitellel útépítéseket finanszírozna Kárpátalja területén. Ennek részeként négy új határátkelőt nyitnának Magyarország és Ukrajna között. Ezen felül száz ösztöndíjat biztosítanának ukrán hallgatóknak magyarországi egyetemeken. Újraélesztenék a gazdasági és környezetvédelmi vegyes bizottságok működését, valamint folytatnák a kárpátaljai gazdasági fejlesztési programot – ismertette a külügyminiszter, aki szerint ennek keretében 5591 kis- és közepes vállalkozó, valamint mezőgazdasági gazdálkodó számára biztosítottak magyar költségvetési támogatást mintegy 14 milliárd forint értékben.
A program folytatásaként Magyarország ezt másfél milliárd forinttal növelné. Ez megfelelne Magyarország és Ukrajna, de legfőképpen a kárpátaljai területen élő magyar emberek érdekeinek
– mondta a miniszter.
A politikus szólt arról is, hogy a torontói konferencián kifejtette, Magyarországnak mint Ukrajnával határos államnak érdeke az erős, stabil, demokratikus Ukrajna. Budapest mindig is kiállt Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – jelentette ki a miniszter, majd azzal folytatta, hogy Budapest mindig is kiállt Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.
A Kárpátalján élő 150 ezres magyar kisebbség jogai a korábbi adminisztráció alatt jelentősen sérültek, annak ellenére, hogy Magyarország mindig is jószomszédi viszonyra törekedett Ukrajnával. Ezt bizonyítja, hogy a magyar kormány gyógykezelést biztosított a kelet-ukrajnai harcokban megsérült ukrán katonáknak, valamint 2015 óta 2400 ukrán gyereket táboroztatott a Velencei-tónál, akiknek családtagjai a harcokban érintettek„
– mondta a miniszter, majd azzal folytatta, hogy Magyarország a kockázatok ellenére reverz módon gázt szállított Ukrajnának, és több tonna klórt juttatott el Kárpátaljára, amikor veszélybe került az ivóvízellátás.
Szijjártó Péter a fórum keretében kétoldalú megbeszélést folytatott Pekka Haavisto finn külügyminiszterrel, Sztepan Kubiv ukrán miniszterelnök-helyettessel, Kurt Volkerrel, az Egyesült Államok különmegbízottjával és Marijana Nikolova bolgár miniszterelnök-helyettessel.