A tárcavezető Gordan Grlic Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel tárgyalt, majd a megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón arra is rámutatott: vannak ugyanakkor olyan ügyek, „amelyek bár ne lennének”, és néha árnyékot vetnek a kétoldalú kapcsolatokra.

A közös ügyek között említette, együtt lépnek fel, hogy az európai migrációs politikában a külső határvédelem nagy hangsúlyt kapjon, emellett fenntartják a jogot, hogy nemzeti hatáskörben dönthessék el, kit engednek be a területükre és kivel akarnak együtt élni. Hangos és aktív támogatói maradnak az EU nyugat-balkáni bővítésének, ez a szívügye mindkét országnak, mert ők vannak legközelebb a térséghez – mutatott rá. Hozzáfűzte: a kohéziós források szerepét szeretnék megtartani a következő uniós keretköltségvetésben.

Szijjártó Péter a bővítéssel kapcsolatban elmondta: annak politikai, gazdasági és biztonsági haszna is lenne. Politikai haszna azért, mert az EU-nak sikertörténetekre lenne szüksége, mert ebből az elmúlt időben kevés volt. Gazdasági haszna azért, mert a nyugat-balkáni országoknak már így is az EU az első számú kereskedelmi partnerük, és a bővítéssel a gazdasági együttműködés még hatékonyabb lehetne. Biztonsági haszna pedig azért lenne a bővítésnek, mert minél lejjebb tolják az EU védvonalát, annál jobban meg tudják védeni magukat egy migrációs hullámtól – magyarázta.

Közölte: javaslatot tettek Horvátországnak a térség energiaellátásának javítására, valamint újabb határátkelőhelyek nyitására.

Budapest, 2019. december 13.Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Gordan Grlic-Radman, Horvátország kül- és Európa-ügyi minisztere kicseréli a dokumentumokat a diplomáciai képzésről szóló együttműködési megállapodás aláírásán Budapesten 2019. december 13-án | MTI/Koszticsák Szilárd

Kifejtette: Közép-Európában mindig fontos kérdés volt az energiaellátás biztonsága, történtek is előrelépések, de ezek túl lassúak voltak. Ezért Magyarország azt javasolja, hogy nyissanak új fejezetet Közép-Európa energiaellátásában, teremtsék meg a valódi diverzifikáció lehetőségét.

Szijjártó Péter elmondta: ehhez össze kellene kötni a két ország gázpiacát, a krki LNG-terminál esetében közösen kellene tárgyalniuk a gázbeszerzésről, és be kellene engedni Magyarországot kisebbségi tulajdonosként az LNG-terminálba. Ez megnyitná a lehetőséget, hogy más forrásból, új útvonalon az energiaellátás biztonságát valóban javítsák – vélekedett.

Kitért arra, hogy magyar vállalatok a horvátországi piacon sikeresen tevékenykednek, például az OTP már a negyedik legnagyobb szereplő a bankpiacon, a Mol pedig egy nagyberuházást, a rijekai finomító projektjét jelentette be csütörtökön.

Megjegyezte: kezdeményezik, hogy a magyar-horvát barátság napjáról határozatot fogadjon el a két ország parlamentje.

Gordan Grlic Radman úgy vélekedett, hogy kiválóak a magyar-horvát kapcsolatok, és a két ország a világban egyedülálló támogatást nyújt a kisebbségeknek.

Kifejtette: a két nép mindig is sorsközösségben élt. A kétoldalú együttműködés nagyon intenzív, a két ország miniszterelnöke a közelmúltban egy diákotthont adott át Eszéken – emlékeztetett. Hozzátette: ez az esemény is azt bizonyítja, hogy milyen odaadó munkát végeznek a kisebbségek támogatására.

Megjegyezte: sikeres a határon átnyúló együttműködés, az érintett négy határ menti megye hatékonyan dolgozik együtt.

A horvát tárcavezető hangsúlyozta: országa veszi át januártól az EU soros elnöki posztját, így a mostani tárgyaláson az elnökségi programról is konzultáltak. Sajnálatosnak nevezte, hogy az EU bővítése elakadt. Horvátország igyekszik majd új lendületet adni ennek a folyamatnak, és ebben számít Magyarországra is – mondta.

Közölte: sok kihívással teli időszakban veszik át az elnökséget, több megoldandó probléma vár rájuk a következő fél évben.

A sajtótájékoztató előtt együttműködési megállapodást írtak alá a diplomáciai képzésről.