Szijjártó Péter azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy Tiranában tárgyalt Edi Rama miniszterelnökkel. A miniszter képmutatónak és rendkívül károsnak nevezte az Európai Bizottság és néhány nyugat-európai ország megközelítését, melynek nyomán az EU bővítése elakadt.

– szögezte le.

Kiemelte: Magyarországnak nemzetbiztonsági, nemzetstratégiai és nemzetgazdasági érdeke az EU bővítése, s azon belül is a Nyugat-Balkán integrációja. Megjegyezte, hogy ha a nyugat-balkáni országokat nem integrálják, egy következő migrációs hullám fenntartásában esetleg kevéssé számíthatunk majd rájuk.

MTI/KKM/Borsos Mátyás

– jelentette a miniszter, hozzátéve: továbbra is azt szeretnék, ha az uniós bővítési biztosa magyar lenne, mert az a legjobb garancia lenne arra, hogy az EU bővítése újrainduljon.

Szijjártó Péter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fórumán mondott nyitóbeszédében is sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió elhalasztotta a bővítést, s így Albánia és Észak-Macedónia még nem lehet az EU tagja. A nagyobb EU erősebb EU – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: Magyarország továbbra is mindent megtesz az EU bővítéséért.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a múlt heti kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét napirendre kerül. Tájékoztatása szerint a bővítés kérdéséről már a 2020 májusában tervezett zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt döntés születhet. Donald Tusk azt mondta: a két érintett ország nem hibás azért, hogy a tárgyalások megkezdéséről nem volt egyetértés az uniós tagállamok között. A két ország készen áll, de van néhány uniós tagállam, amely sajnos még nincs kész az újabb bővítési folyamat megkezdésére – tette hozzá.

A 412 szavazattal, 136 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az uniós parlament mélységes csalódottságának adott hangot azért, mert az európai állam- és kormányfők október 17-18-i csúcstalálkozóján nem sikerült döntésre jutni a két országgal tervezett csatlakozási tárgyalások elindításáról.

A képviselők bírálták Franciaország, Dánia és Hollandia ellenállását. Elismerésüket fejezték ki Észak-Macedóniának, hogy az több nehéz, kétoldalú kérdést rendezett szomszédaival, és üdvözölték az új albán igazságügyi reformokat is. Állásfoglalásukban hangsúlyozták: a döntés elodázásával az unió vezetői stratégiai hibát követtek el, ami megkérdőjelezi az EU szavahihetőségét, és a többi esetleges tagjelölt országnak is negatív üzenetet küld. A két országban szerintük „megnőhet az olyan külső szereplők befolyása, amelyek tevékenysége nem az európai értékrendet és érdekeket követi”. Kijelentették, a bővítési folyamat egyes tagállamok által szorgalmazott reformja nem gördíthet akadályt Albánia és Észak-Macedónia elé, hiszen azok már teljesítették a vonatkozó követelményeket. A képviselők végezetül felszólították a tagállamokat, hogy legyenek tudatában felelősségüknek Albánia és Észak-Macedónia ügyében, és hozzanak egyhangú, pozitív döntést legközelebbi ülésükön.

Gál Kinga, Trócsányi László és Deli Andor fideszes EP-képviselők az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozatukban a nyugat-balkáni régió európai uniós integrációjának fontosságát hangsúlyozták és fontosnak nevezték, hogy az unió ne veszítse el a térség bizalmát. Gál Kinga az unió és a csatlakozási perspektíva hiteltelenedésének veszélyére hívta fel a figyelmet és fontosnak nevezte a régió népei bizalmának megtartását.

– fogalmazott.

Trócsányi László szerint nyugat-európai országok egyes vezetői belpolitikai megfontolások miatt felelőtlen módon késleltetik az európai uniós csatlakozási folyamatot. Arra hívta fel a figyelmet, ha a Balkán országai nem kapnak érdemi támogatást a bővítés ügyében az uniótól, akkor olyan geopolitikailag jelentős országok fognak befolyást szerezni a régióban, amelyek semmilyen feltételrendszert nem határoznak meg a térség országaival szemben„. A képviselő rámutatott, hogy az unió megreformálása során a bővítés- és szomszédságpolitika kereteinek felülvizsgálatára kell helyezni a hangsúlyt.

– tette hozzá Trócsányi László.

Végezetül, Deli Andor is hangsúlyozta, hogy az EU nem elszenvedője a bővítési folyamatnak, hanem az egyik érdekelt fél abban. Ebből fakadóan a döntés elodázásával az unió önmagát károsítja.