Szijjártó: Magyarország kiáll a Kárpátalján élõ magyarok mellett
2018.04.27. 21:58
A lehető leghatározottabban visszautasítjuk és kikérjük magunknak azt a hazugsághadjáratot, melyet ukrán politikusok indítottak, miszerint Magyarország Ukrajna-politikájának valamifajta orosz determinációja lenne"
– szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter a NATO brüsszeli székházában tartott sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, Magyarország több szolidaritást vár el a NATO részéről. Mint közölte, gyakorlatilag felmentést adnak az ukránoknak arra, hogy geopolitikai pozíciójuk miatt ne tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek azzal, hogy bár kétszer is felrobbantják a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodáját, "senki egy szót nem szól". Ez elfogadhatatlan és felháborító – mondta Szijjártó, aki szerint jogos elvárás, hogy a szövetségesek kitartsanak egymás mellett – írja az MTI.
"A NATO-Ukrajna csúcstalálkozó megrendezése kizárólag az ukránokon múlik, nem rajtunk" – hangoztatta.
Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára a magyar vétó miatt elmaradt NATO-Ukrajna miniszteri találkozó ügyével kapcsolatban csütörtökön fontosnak nevezte, hogy Magyarország és Ukrajna mielőbb megállapodjon a vitás kérdésekről. Hozzátette, nagyköveti szinten össze tudták hívni a NATO-Ukrajna tanácskozásokat, de a szövetségen belül nagy támogatottsága lenne, hogy miniszteri szintű üléseket is tartsanak.
Kijelentette, a NATO-nak segítenie kell az Európai Uniónak a migrációs áramlások féken tartásában és megelőzésében, a magyar kormány szerint ezért a szövetségnek folytatnia kell a földközi-tengeri műveleteit.
Szijjártó üdvözölte a kezdeményezést, hogy a NATO önálló kiképző missziót indít Irakban, és kiemelte, Magyarország ehhez kész hozzájárulni, az ország teljesíteni fogja szövetségesi kötelességeit. Rámutatott: 165 magyar katona jelenleg is a térségben állomásozik, a parlamenti mandátum pedig 200 főre vonatkozik.
Végezetül azon véleményének is hangot adott, hogy miközben a NATO hozzájárul Afganisztán stabilitásának megteremtéséhez és fenntartásához, "legitim, jogos és szükséges" az az elvárás, hogy a dél-ázsiai ország "szűnjön meg kibocsátó országnak lenni az Európába irányuló migrációs folyamatok vonatkozásában".