A politikus Ernesto Araújo brazil külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, majd közös sajtótájékoztatójukon diplomáciatörténelmi pillanatnak nevezte a látogatást, mert – mint mondta – ez az első alkalom, hogy brazil külügyminiszter Magyarországon tárgyal.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) fogadja Ernesto Araújo brazil külügyminisztert a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. május 9-én | MTI/Koszticsák Szilárd

Szijjártó Péter szerint Magyarország és Brazília, a magyar kormány és a brazil elnöki adminisztráció teljesen hasonló megközelítést alkalmaz a világpolitikában dilemmát jelentő kérdésekben.

– tette hozzá a magyar külügyminiszter, aki a valaha volt legveszélyesebb dokumentumnak nevezte az ENSZ paktumát. Kijelentette:

A magyar politikus szerint brazil kollégájával mindketten fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy a migráció biztonsági kérdés is egyben, és a bevándorlási hullám okozta biztonsági kockázatot komolyan kell venni.

Szijjártó közölte, hogy brazil kollégájával megállapodtak abban, hogy folyamatosan egyeztetik a migrációval szembeni fellépésüket a nemzetközi szervezetekben, így elsősorban az ENSZ-ben. Kitért arra is: a tárgyaláson egyetértettek abban, hogy elfogadhatatlan a világ számos pontján tapasztalható, keresztényekkel szembeni diszkrimináció, és az is, hogy a nemzetközi közvéleményben „eltagadják” azt a tényt, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon.

Elmondta: a brazil külügyminiszternek beszámolt arról, hogy Magyarország 35 ezer közel-keleti kereszténynek segített eddig, hogy otthonában maradjon vagy hazatérjen. Ennek kellene állnia a nemzetközi szervezetek tevékenységi fókuszában is, nem pedig a migráció menedzselésének és ösztönzésének – jegyezte meg.

A magyar tárcavezető méltatta Brazília nemzetközi világpolitikában és gazdaságban betöltött szerepét és bejelentette: a magyar kormány stratégiát fogadott el a magyar-brazil kapcsolatok új alapokra helyezéséről. Ennek alapján egy 415 millió eurós hitelkeretet nyitottak az Exim Banknál a magyar-brazil vállalkozói kapcsolatok finanszírozására, elsősorban a magyar élelmiszeripari, informatikai, vízipari és gyógyszeripari termékek exportjának elősegítésére, valamint a brazil piacon már jelen lévő magyar vállalatok további erősítésére – ismertette.

Közlése szerint megállapodtak abban is, hogy a két ország gazdasági vegyesbizottságának társelnöki pozícióit külügyminiszteri szintre emelik. Elmondta: oktatási területen is szorosabbra fűzik az együttműködést, valamint új lendületet adnak a két ország közötti – tavaly 430 millió dolláros – kereskedelmi forgalomnak.

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy a mostani külügyminiszteri vizit, majd az ősz elején tartandó gazdasági vegyesbizottsági ülés elégséges előkészítésnek minősül, hogy a brazil elnök eleget tudjon tenni annak a magyar meghívásnak, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök adott át neki január elején.

Ernesto Araújo brazil külügyminiszter arról beszélt: Magyarország és Brazília két olyan ország, amely szeretné a hangját hallatni a világban, és nem fél konfrontálódni eszméi mentén. Hangsúlyozta: készen állnak arra, hogy együttműködjenek Magyarországgal a különböző multilaterális intézményekben annak érdekében, hogy megvédjék értékeiket és a keresztény kisebbséget. Aggasztónak nevezte a keresztény kisebbség üldözését, és jelezte: Brazília mint a világ egyik legnagyobb keresztény országa ezt prioritásként kezeli.

A brazil külügyminiszter kijelentette: szeretnének együttműködni Magyarországgal olyan területeken is, mint a migráció, és nagyon hasonló véleményük van arról, hogy szuverenitásra van szükség a migráció kezelésében. Mint mondta, nem akarja eltagadni, hogy Brazília nagyon nyitott volt a bevándorlók előtt a történelem során, de ez a kérdés minden országnak szuverén döntése kell, hogy legyen, nem szabad, hogy nemzetközi intézmények, vagy szupranacionális szervezetek diktáljanak ebben.

A tárcavezetők a sajtótájékoztató előtt aláírták a Magyarország és Brazília közötti kiadatási egyezményt.

Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy a Fidesz számára Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje helyett Michel Barnier elfogadható lenne-e európai bizottsági elnöknek, azt mondta: sokkal inkább demokratikus, ha megvárják az EP-választás végeredményét, és utána hoznak személyi döntéseket. Ugyanakkor jelezte: az EU-ban nincs arra szabály, hogy kizárólag a pártcsoportok által megnevezett csúcsjelöltekből lehetnek uniós tisztségviselők.

– mondta.

Joseph Daulnak, az Európai Néppárt (EPP) elnökének nyilatkozatát, miszerint, ha Orbán Viktor tovább becsmérli az Európai Uniót, akkor EPP kidobja, vagy ő maga lép ki, Szijjártó Péter úgy kommentálta: „értékes álláspont, csak nincs relevanciája”. Azt majd mi eldöntjük, hogy meddig kívánunk az EPP tagjai lenni – tette hozzá a miniszter, aki szerint inkább abban a vitában akarnak részt venni, hogy az EPP jobbra vagy balra nyisson – írja az MTI.