Szijjártó kifejtette:

• Magyarország nem ért egyet azzal, hogy a migráció jó, hiszen rossz azoknak, akiknek el kell menekülniük a hazájukból, rossz a tranzitországoknak, és kihívást jelent a célországoknak.
• Magyarország szerint nem a migráció alapvető emberi jog, hanem a békés, megfelelő körülmények közötti élet a szülőföldön.
• A határok védelme pedig nem lehetőség, hanem kötelessége az országoknak.
• És nem szabad bátorítani az illegális határátlépést.

A tárcavezető elmondta azt is, hogy az országoknak szabadon kell eldönteniük, hogy a demográfiai és a munkaerőpiaci kihívásokra a migrációt tartják a legjobb válasznak, vagy más megoldást választanak.

Magyarország például nem a migrációt tartja a leghatékonyabb válasznak, de elfogadja, ha más országok a migrációt választják, ugyanakkor nem szeretné, ha nyomást gyakorolnának rá emiatt.

A külügyminiszter hangsúlyozta:

Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít a globális migrációs csomagról folytatott vitának, mert az ügyben születendő döntés a gyermekeink és az unokáink jövőjét is hosszú távon meghatározza. Ezért fel kell vetni néhány alapvető kérdést, például, hogy rendet és biztonságot akarunk-e.

Mivel ilyen fontos kérdésről van szó, érdemes megkérdezni az emberek véleményét.

A magyar kormány általános megközelítése, hogy a nagy horderejű ügyekben kikéri az emberek véleményét, és ők világosan kifejezték az akaratukat a nemzeti konzultáción és az elmúlt választáson, ahol a kormánypártok rekordnagyságú támogatottságot kaptak.

Hozzáfűzte: a magyar kormány első számú célja az emberek és az ország biztonságának garantálása.

Szijjártó felidézte: 2015-ben azt láttuk, hogy a migrációs nyomás sokszor kezelhetetlen kihívásokat hozott magával, több európai országban párhuzamos társadalmak alakultak ki az elmúlt időben, és a terrorfenyegetettség is soha nem látott mértékű lett Európában.

A legszerényebb számítások szerint is 30-35 millió olyan ember van Európa környékén, akik könnyen úgy dönthetnek, hogy megindulnak a kontinens felé – közölte, hozzátéve: el kell kerülni, hogy hasonló helyzet alakuljon ki, mint 2015-ben.

Mint mondta, el kell érni, hogy az emberek békés és elfogadható körülmények között élhessenek az otthonukban, de ha ez nem lehetséges, akkor azt, hogy azok, akiknek el kell hagyniuk a hazájukat, a lehető legközelebb maradhassanak, hogy ha a konfliktus véget ér, mielőbb visszatérhessenek hazájukba.