A tárcavezetői kinevezés előtti meghallgatáson Szijjártó Péter megerősítette, hogy a külügy és a külgazdaság továbbra is egy minisztériumot fog alkotni. A tárca — mint mondta — továbbra is ösztönözni kívánja a beruházásokat, hiszen Magyarországnak ma már nemcsak a régiós versenytársakkal, hanem több ezer kilométerre levő államokkal is meg kell küzdenie a befektetőkért. Hangsúlyozta, hogy Magyarország növekedési pályája a külgazdasági folyamatokhoz kötődik, és különösen érzékenyen érintik az utóbbi évek világgazdasági folyamatai. Ezek legfontosabb ágazata az autóipar, amely Magyarországon tavaly rekordösszegű, 8038 milliárd forint termelési értéket állított elő — tette hozzá.

Az elmúlt ciklus eredményei közül kiemelte, hogy a kivitel 2014 óta minden évben rekordot döntött és tavaly már a 100 milliárd eurót is meghaladta, 2014-től 2017-ig 294 beruházással 9,8 milliárd euró befektetés érkezett, az újra befektetett tőke pedig több mint 50 százalékos éves emelkedéssel tavaly meghaladta a 6 milliárd eurót. Jelenleg 132 projekt vár döntésre, vagyis ennyi beruházás kezdődhet meg hamarosan — közölte.

Hangsúlyozta, hogy a befektetők már nem csupán az összeszerelői kapacitást keresik, hanem kutatási és fejlesztési helyszínként is tekintenek Magyarországra, így a beruházásösztönzés nemcsak a munkahelyteremtést, hanem a technológia-intenzív fejlesztéseket és a kutatásokat is támogatja. Szijjártó Péter a következő évek fontos gazdasági alakítójának nevezte a munkaerőpiacot és azt ígérte, hogy adókedvezményekkel segítik a munkavállalói mobilitást erősítő munkáltatói támogatásokat – adta hírül az MTI.

Az ellenzéki képviselők kérdéseire adott válaszában Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány kerüli a fölösleges konfliktusokat, de reagálnia kell az alaptalan vádaskodásokra és minden eszközzel megvédi a külhoni magyarokat. Magyarország a kárpátaljaiak védelmében sem maradt egyedül, hiszen három másik európai külügyminiszterrel közösen lépett fel — tette hozzá.

Kulcskérdésnek nevezte a magyar árualap megteremtését, ennek érdekében pedig a belföldi kis- és közepes cégek külpiaci támogatását ígérte, de hozzátette, hogy az itt működő multinacionális cégek kivitele a magyar beszállítókat is gyarapítja. A magyar vállalkozókat nemcsak közvetlen támogatással, hanem a beszállítói hányaduk emelésével is lehet segíteni, a nemzetközi cégeket viszont nem rekesztheti ki egy 10 milliós ország — tette hozzá.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy tényként kell elfogadni a kínaiak európai térnyerését, de — mint mondta — nem mindegy, hogy a szükséges infrastruktúra hol épül fel. Magyarország érdeke, hogy tranzitország és logisztikai központ legyen — mondta. Megjegyezte továbbá, hogy a keleti nyitásban érintett országokba 2014 óta 15 százalékkal nőtt a kivitel, Oroszországban viszont 7 milliárd dollárnyi exportlehetőség veszett el a szankciók miatt.

A miniszterjelölt az EU jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy erős Európát csak erős tagállamokkal lehet építeni. Hozzátette, hogy Magyarország a szakember-utánpótlást nem bevándorlással, hanem az oktatás korszerűsítésével, képzésekkel és vállalati támogatásokkal biztosítja.

A miniszterjelöltet a gazdasági bizottság 4 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 10 szavazattal támogatta.

A külgazdasági- és külügyminiszter részt vett az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén Budapesten kedden, kinevezése előtti meghallgatásán. Kifejtette: a határon túl élő magyar nemzeti közösségek érdekképviselete továbbra is a magyar külpolitika egyik legfontosabb feladata marad, ahogyan eddig is az volt.

Szijjártó Péter azt mondta,

Úgy vélekedett, hogy kevés ügyben alakult ki pártokon átívelő nemzeti konszenzus az elmúlt években. Amelyekben mégis, azokat leginkább a nemzeti összetartozás bizottságának hatásköréhez lehetett kötni.

Minden nemzetközi nyomástól függetlenül kizárólag a magyar érdeket lesznek hajlandóak figyelembe venni. Az eddigiekhez hasonlóan ezután is használják majd a nemzetközi politikai eszköztár minden létező kellékét a magyar nemzeti közösségek megvédése érdekében, és továbbra is visszautasítják azon bántó és méltatlan vádakat, amelyek azt próbálják láttatni, hogy a magyar kormány határon túl élő magyarokat védő politikáját egy harmadik szereplő határozza meg — szögezte le Szijjártó Péter.

Számos konfliktushelyzet nem a megoldás felé halad, s ezek Közép-Európa és Magyarország számára is új biztonsági kihívásokat jelentenek — emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden, Budapesten, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtti miniszteri meghallgatásán.

Szijjártó Péter azt mondta: a világ instabilitása, a gazdasági visszaesések, a politikai és fegyveres konfliktusok nyomán a jövőben erősödni fog a népvándorlás folyamata. Csak a közel-keleti és észak-afrikai térségből 30-35 millió ember, s a szubszaharai térségben is további milliók dönthetnek úgy, hogy elhagyják jelenlegi tartózkodási helyüket.

A miniszter kitért arra is: a külügyi tárca felügyeletébe visszakerülő Információs Hivatal a következő időszakban is a rá vonatkozó jogszabályok betartásával, a parlament nemzetbiztonsági bizottságával és a társszervekkel szorosan együttműködve, kizárólag a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében fog tevékenykedni.

– fogalmazott Szijjártó Péter.