Szijjártó Péter bakui tárgyalásainak két fontos célja volt, egyrészt a magyar vállalatok részvételének elősegítése a karabahi újjáépítésben, másrészt hogy közelebb kerüljenek ahhoz a megállapodáshoz, amelynek értelemben Magyarország az évtized közepétől már Azerbajdzsántól is tud gázt vásárolni, biztonságosabbá téve Magyarország gázellátását.

Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország mindig is azt gondolta, az a helyes, ha a nemzetközi közösség tiszteletben tartja Azerbajdzsán szuverenitását és integritását a nemzetközileg elismert határok között.

„Ehhez az álláspontunkhoz mindig ragaszkodtunk, és ellentétben néhányakkal mindig nyíltan is képviseltük” – szögezte le Szijjártó Péter. Reményét fejezte ki, hogy ebben a térségben is eljön a béke és a nyugalom időszaka, és az újjáépítés gyors és sikeres lesz, mert ez kell ahhoz, hogy azok az emberek, akiket elüldöztek az otthonukból, visszakapják korábbi életüket.

Elmondta:

Hét olyan cég vezetői kísérték el, amelyek az út- és vasútépítés, az építőipar, az állattenyésztés, a mezőgazdasági infrastruktúra, a vízgazdálkodás és a világítástechnika terén rendelkeznek olyan tapasztalatokkal, kapacitásokkal és nemzetközi referenciákkal, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy fontos szerepet kapjanak az újjáépítésben. Az Eximbank ehhez százmillió dolláros hitelkeretet hozott létre – közölte.

Szijjártó Péter bakui tárgyalásai alkalmával konzultált Ilham Aliyev azeri elnökkel, aki elmondta, hogy hatalmas beruházásokra kerül sor az elkövetkező 2-2,5 esztendőben.

Ha ebben a magyar cégek részt tudnak venni, az óriási potenciált jelentene számukra – mondta a miniszter.

Magyarország májustól tölti be az Európa Tanács miniszteri bizottságának elnöki tisztségét, és ebben a pozícióban különös figyelmet kíván szentelni annak, hogy hozzájáruljon a hosszú távon fennmaradó békéhez a térségben, illetve ahhoz, hogy vissza tudjanak térni otthonukba mindazok, akik lakhelyük elhagyására kényszerültek.

Közép-Európában – így Magyarországon is – a gázellátás biztonsága mindig kritikus fontosságú kérdés volt, és a tavalyi év végére új lehetőség jött létre azzal, hogy elkészült a déli gázfolyosó, amely a kaukázusi térségből, Azerbajdzsánból szállít gázt Európába. Ezzel új forrás és útvonal nyílik meg, és Magyarország az év végétől már fizikailag is össze lesz kötve ezzel a déli gázfolyosóval, mert addigra elkészül a görög és a bolgár vezetékrendszereket összekötő interkonnektor, Magyarországon pedig megépül az a vezeték, amely összeköti a magyar–szerb határt a magyar vezetékrendszerrel.

– mondta.

A bakui tárgyalópartnerek arról tájékoztatták Szijjártó Pétert, hogy Azerbajdzsánban, amely a világ egyik legjelentősebb földgázvagyonával és -tartalékával rendelkezik, arra törekszenek, hogy növeljék a kitermelést, ami lehetővé teszi Magyarország számára, hogy legkésőbb az évtized közepétől, de inkább 2023-24-től nagy mennyiségű azeri gázzal számolhasson. A Magyar Villamos Művek és az azeri SOCAR állami olajtársaság már megkezdte a tárgyalásokat a szerződéses kapcsolatok felépítéséről, hogy mire a kitermelés lehetővé teszi, a jogi keretek már adottak legyenek a gázvásárláshoz.

Szijjártó Péter gratulált tárgyalópartnerének, Ceyhun Bayramovnak ahhoz, hogy aláírta a türkmén–azeri megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy Türkmenisztánból is érkezhessen gáz Európa irányába.

– közölte.

Szijjártó Péter bakui látogatásán szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar Diplomáciai Akadémia és az ADA Egyetem közötti diplomáciai képzési együttműködésről Hafiz Pashayevvel, az ADA Egyetem rektorával. Örömtelinek nevezte, hogy a magyar egyetemeken felajánlott kétszáz ösztöndíj nagyon népszerű az azeri diákok körében, az idén 907 pályázat érkezett.