A külgazdasági és külügyminiszter a találkozót követő közös sajtótájékoztatón a lehető legambiciózusabb és legbátrabb szövetségépítést célzó határozat elfogadását szorgalmazta az unió és a Keleti Partnerség országainak novemberi brüsszeli csúcstalálkozóján.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy amellett is kiállnak majd a V4-ek, hogy a közösség következő hétéves költségvetésében ne csökkenjen az ezt célzó forrás.

– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy egy Európa-barát szövetségesi rendszer felépítésével olyan országokkal fűzzük szorosabbra a kapcsolatunkat, amelyek meggátolják a terrorizmus alapját jelentő szélsőséges ideológiák terjedését.

A miniszter az eddig elért eredmények közé sorolta az Ukrajnával és Grúziával elért vízummentességet, de azt is, hogy pénteken életbe lép az Ukrajnával kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodás. Szólt az energiabiztonsági szempontokról is, rámutatva: a déli gázfolyosó és Közép-Európa összekapcsolása elképzelhetetlen a keleti partnerek nélkül.

Witold Waszczykowsky lengyel külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a novemberi brüsszeli keleti partnerségi csúcstalálkozón az érintett országok állam- és kormányfői támogatni fogják a kapcsolatok elmélyítését a keleti partnerekkel. Az együttműködés szintjének emeléséről beszélő miniszter külön kiemelte, hogy Moldova, Grúzia és Ukrajna állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben más országok állampolgárai is élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az európai szolidaritás jelének nevezte a kezdeményezést. Fontos pillanat lesz, amikor Ukrajna társulási szerződése hatályba lép, mert „megyünk az európai jövőbe az orosz agresszió ellenére” – közölte. A politikus a találkozót gyümölcsözőnek nevezte, ahol megtárgyalták, hogy mit kell tenni a novemberi csúcs előtt.

– hangsúlyozta, majd kiemelte, hogy európai társadalmat akarnak építeni, minden korlátot le akarnak bontani országuk és az EU között.

Lukás Parízek szlovák külügyi államtitkár aláhúzta az együttműködés jelentőségét és fontosságát. Novemberben jelentős csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, ami jelezés, hogy az EU is foglalkozni fog a keleti partnerekkel, víziót nyújt számukra és fejleszti az együttműködést – emelte ki.

Szükség van arra, hogy az EU megadja, milyen konkrét lépéseket vár a Keleti Partnerség országaitól – mondta, hozzátéve, a hat partnerország biztosította őket arról, hogy teljesítik a vállalt reformokat.

Elmar Mammadyarov azeri külügyminiszter hangsúlyozta, hogy öt ponton működnek együtt az EU-val, és jelenleg is intenzíven tárgyalnak a stratégiai partnerségi megállapodásról. Hozzátette: a kereskedelemre, az oktatásra és a demokráciára szeretnének nagy hangsúlyt fektetni, de az a déli gázfolyosó is fontos szerepet játszik, amely az EU gáztartalékainak húsz százalékát tudná biztosítani.

A hat keleti partnerségi tagállamból négyet érintenek különböző konfliktusok, ezért fontos, hogy ez a téma is szerepeljen az őszi találkozón és az EU globális biztonságpolitikájában – közölte.

Petr Gajdusek cseh külügyi államtitkár kiemelte, hogy Csehország a praktikus együttműködést szeretné erősíteni, de ugyanakkor azt gondolja, hogy a novemberi csúcs végén egy sokkal szélesebb jövőbeli utat kell felvázolni.

Az együttműködésnek érvényesítenie kell az egyes országok közötti különbségeket, minden egyes partnerségi ország esetében egyéni megközelítést kell alkalmazni, de a célnak és a felvázolt lehetőségeknek ugyanazoknak kell maradniuk – fogalmazott.

Miheil Dzsanelidze grúziai külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy idén lesz négy éve, hogy országa az EU együttműködési partnere. Lehetőség van grúziai termékeket bemutatni az uniós piacokon, az ország állampolgárai pedig vízummentesen léphetnek be az unióba, de a végső cél a teljes tagság – emelte ki.

Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter fontosnak nevezte országa politikai és gazdasági kapcsolatainak, energetikai infrastruktúrájának fejlesztésében a Keleti Partnerséget. Közép-Európával a többi között az üzleti, szállítmányozási kapcsolatok erősítését szorgalmazta.

Daniela Morari moldáv külügyminiszter-helyettes országa erőfeszítéseit hangsúlyozta az unióba való beilleszkedésért, mondván: Moldova az európai fejlődési modellt választotta. Beszámolt a moldovai piaci liberalizációról a többi között az energetika területén, amely könnyíti az üzleti világ lehetőségeit.

Gagik Ghalachyan, az örmény külügyminisztérium európai ügyekért felelős főosztályvezetője azt emelte ki, hogy országa a Keleti Partnerség aktív tagja, és eredményeik között említette a partnerségi megállapodás az unióval. A konfliktuskezelésről szólva azt mondta: Örményország elkötelezett a békés megoldás iránt Hegyi-Karabah esetében, és minden jogot biztosít az övezetben élők számára.

(MTI)