Bíróság, média, rendőrség. Egyenként is háborút lehet nyerni a felsorolt hatalmi ágakkal, pláne együttes módon. Megállapításunk még robosztusabb konkrétumokkal bír, ha a politika szemszögéből vizsgáljuk a hatalmi ágak társadalmat irányító jellemzőit. Amennyiben Botka László polgármester 15 éve tartó szegedi regnálását figyeljük, személyzeti politikájának érdekességeire bukkanhatunk. Így nem mehetünk el pár jelentős kérdés mellett:

A városi kormányrúd mögé talán túlzóan tudatosan választja ki Botka a munkatársait? - kérdezzük, mert úgy sejlik, talán minden egy irányba mutat. Botka minden téren biztosítani akarja a befolyását? – soroljuk tovább. A véletlenek furcsa játéka lehet Szegeden, hogy szemezgetve a hatalmat biztosító gépezetek között, rendre családi kapcsolatokat találunk a városházához? És még sorolhatnánk az égető kérdéseket.

Suttog a város. A jogászok nyílt titokként kezelik évek óta, hogy a Járásbíróság jelenlegi elnöke, Kardosné dr. Csorba Ágnes a polgármesteri hivatalból került a bírói munkakörébe. A Széchenyi téren 2004-ig dolgozott az adóirodán, Mózes Ervinnek, Szeged Címzetes Főjegyzőjének beosztottjaként. Sőt, idővel – jogvégzettek mondják – a Főjegyző kifejezett ajánlása kellett ahhoz, hogy a jegyző egykori munkatársa üljön az elnöki székbe. Érdekes, hiszen jogvita és viszály a bíróságokon a várossal kapcsolatban emberemlékezet óta nem volt annyi, mint most, Botka polgármestersége idején. A történetet még szürreálisabbá teszi, hogy a bírósági elnök férje, Kardos János, jelenleg is a polgármesteri hivatal alkalmazottja. Magas rangú elöljáró, hivatalvezetőként napi munkakapcsolatban áll Botka Lászlóval és Mózes Ervinnel.

A bomba két hete robbant, épp ezzel kapcsolatban a Járásbíróságon. Az egyik szegedi önkormányzati céggel és annak egykori vezetőjével kapcsolatos perben, a fentiek során az ellenérdekelt és sértett magánszemély a városi joghatóság teljes kizárását kérte a tárgyalássorozatból. Elfogultság gyanújának megjelölésével és annak kivizsgálásával el is napolták a tárgyalást. Az ügyet feszült várakozás övezi, mi lesz a bölcs döntés, amikor majd „felszáll a füst”. Többek szerint a helyzet már tarthatatlan a városban, a Szegedi Járásbíróság renoméjának, és a bírói pártatlanságba vetett feltétlen bizalomnak sem tesz jót ez az állapot. Még az elfogultság látszatát sem engedhetné meg magának a testület, nemhogy ezt a furcsa és nehezen magyarázható helyzetet.

– adnak így hangot sokan véleményüknek.

A feltételezésekre és szemöldökráncolásra okot adó családi kapcsolatok nem új keletűek a szegedi törvényhatóság és a városvezetés között. Dr. Pintér Ferenc szegedi ügyvéd, úgy tudjuk jelenleg három önkormányzati cégnek is jogásza a szegedi Városháza megbízásából. A Mars téri és a Cserepes sori piacokat igazgató intézmények, és a városi ingatlankezelő cégnek (IKV Zrt.) az ügyvédje nem „új versenyző” a páston. Már 2006-ban az MSZP széksoraiban ült az önkormányzati közgyűlések alkalmával úgy, hogy egyben 2010-ig a városházi jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottság elnöke volt, Botka László közvetlen tanácsadójaként.

Ez az időszak termelte ki a legtöbb szegedi beruházással kapcsolatos jogvitát a bíróságon, elég csak a villamosberuházásra, vagy a Mars téri piac fejlesztésére gondolnunk, amely botrányokkal övezett építkezés körülményei mai napig sem kerültek nyugvópontra, s amellyel kapcsolatban Pintér Ferenc – a bizottság elnökeként – esetleg több szempontból is érintett lehet.

 Ebben az időszakban a Városháza ugyancsak számos ügyben pereskedett a szegedi lakossággal, többször kerültek egymással szembe a Város és az egyéni érdekek úgy, hogy az eljárások a Szegedi Járásbíróságon és a Törvényszéken folytak. A kérdéses időszakban, egészen 2012-ig dr. Czene Klára töltötte be a Szegedi Törvényszék elnöki tisztét, amely jogásznő érdekes módon annak a belvárosi patinás ingatlannak a tulajdonosa a mai napig, amelyben dr. Pintér Ferenc forgalmas ügyvédi irodáját működteti, s akik feltételezhetően rokoni szálakkal is kötődnek egymáshoz. Nem városi pletyka, közhiteles adat, hogy már a kérdéses időszakban is ugyanabban az ingatlanban tartotta jól működő irodáját a jogi bizottság elnöke, amelyben jelenleg is székel. A rokonsági fok pedig úgy hírlik, hogy megkérdőjelezhetetlen. Szegedi online újságok kommentelői szerint az egykori elnöknő az MSZP-s kötődésű ügyvéd volt felesége.

Ez a kép is nehezen analizálható úgy, hogy az ember ne bocsátkozzon feltételezésekbe, és ne gondoljon bele olyan dolgokat, amely egyébként megegyezhetne a realitással. Túl sok az egybeesés, túlontúl bizarr annak a képe, hogy családi körben esetlegesen ne esne szó a szakmáról, ne lennének olyan összejövetelek, ahol elszólások foszlányaiból bizonyos dolgokra lehetne következtetni. No, persze ilyen a bírói gyakorlatban elő nem fordulhat Magyarországon, egyszerűen azért, mert réges-régen erre találták ki pontosan az elfogultság gyanújának bejelentését, a feltételezhető kizárási okkal még annak bejósolható látszatát is elkerülve, hogy a szereplők besározódjanak ilyen és hasonló ügyekben.

"Ennek okán mindegyik bírói ítélet érdemtelen lehet Szegeden. Fontolgatjuk a perújítást, hiszen így, most már ismerve az esetleges összefonódásokat, nemhogy ítéleteket nem hozhatott volna egyetlen bíró sem, hanem ezeket az ügyeket sem a városban, sem a megyében nem lehetett volna tárgyalni. Lehet, hogy megfosztottak bennünket a jogainktól”

– mondják többen azon károsultak, akik a 2010-ig terjedő időszakban szegedi illetőségű bíróságokon fordultak meg rendszeresen a városi ügyekkel kapcsolatosan.

Továbbhaladva a sorban, a média világa is érdekességekkel szolgál Szegeden. A 20. század első éveiben alapított Csongrád megyei Délmagyarország című napilap évtizedek óta több tízezer ember számára hírt adó médium, főként ez a szegedi polgármester tagadhatatlan politikai célcsoportjának, a szegedi kisnyugdíjasoknak irányt mutató és véleményt formáló kiadvány. A „Délmagyar” hasábjait olvasók nagy része úgy vallja, napjainkra kimagyarázhatatlan egyensúlytalanság észlelhető a lapban, a „díszes tálcán szervírozott” és Botka Lászlót sikeres városvezetőnek beállító PR cikkek mellett indokolatlan támadásokat is érzékelni lehet, amelyek mögött – így mondják – nem állhat más, mint a városházi politikai kommandó. 

Botka László sajtófőnöke évek óta Vécsey Ágnes. A sok esetben vitriolos hangú és tollú referens a megyei napilap főbb beosztásban dolgozó szerkesztőjének, Õrfi Ferencnek a felesége.

– vélekedik városházi informátorunk.

– zárta gondolatait a neve elhallgatását kérő hivatali dolgozó.

A szegedi hírek minőségének elemzésekor az sem kikerülhető tény, hogy az elmúlt 15 év alatt összesen csak 4 évig nem volt a média és a városvezetés közelében az a szép karriert befutó házaspár, akik már szinte régi „bútordarabok” az MSZP-s városvezető mellett. Érdekes szimbiózis, hogy 2010 előtt Csala Gabriella, a Szegedi Városi Televízió vezetőjeként építette a városi kommunikációs stratégiát, míg közgazdász végzettségű férje, Németh István abban az időben az önkormányzati tulajdonban lévő szegedi IKV Zrt. elnök – vezérigazgatója volt. Érdekes háromszöget alkot tehát a férj, feleség és a Városháza. A közgazdász, információink szerint régóta komoly és bizalmas kapcsolatot ápol dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármesterrel, több évtizede barátok.

Állítólag neki köszönhető, hogy családja iránt máig lojális a Botka-grémium. A jobboldali többséggel bíró szegedi közgyűlés leváltása után, 2014 óta újból nyerő szériában vannak: Németh István újból igazgató, az összes nagyobb lélegzetű városi rendezvényt koordináló Szegedi Városkép és Piac Kft. vezetője, felesége, Csala Gabriella pedig újfent a városi televízió alkalmazásában áll, vezető szerkesztőként.

Szegedi baloldali illetőségű források úgy tartják, hogy Szentgyörgyi Pál annyira szoros kapcsolatot ápol a piac igazgatójával, hogy például már Atlantába, az 1996-os olimpiára is magával vitte kirándulni Némethet a Magyar Olimpiai Bizottság delegáltjaként. A feleség egyébként országos ismertségre tett szert. Csala Gabriella nemrégiben az ATV Magánszféra című műsorában szerepelt, amelyben éppen Botka László politikai portréját akarták megfesteni. Õ volt az, aki ujjával csettintgetett és kezét rázva gesztikulált Botka László mellett a televízió szegedi stúdiójában, elemezve a polgármester első televíziós szereplését a ’90-es évekből, s végtagjaival éppen az akkori fiatal politikus lazaságát, nagyszerűségét, profizmusát akarta szemléltetni főnöke mellett állva úgy, mintha valaki elvárta volna tőle a teljesítményt, hogy a kommunikációs értékelésében csak dicséret szerepelhet.

A média után érdemes megnézni a szegedi rendőrség viszonyát a Botka uralta Városházával. Igen furcsa a rendőrség bármilyen szerepét is említeni, hiszen a rendvédelem hitelességét és célkitűzéseit tiszteletben kell tartani. A következő sorokkal pusztán családi kötődésre kívánunk rávilágítani, és megpróbálni tőle elválasztani az árnyékolt közéleti történéseket. Itt is érdekességekre bukkanhatunk.

M. Toronykőy Márta (M = Mózesné) a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozik alezredesi rendfokozatban. Mindenki előtt ismert állítólag, hogy a rendőrnő Mózes Ervin Címzetes Főjegyző felesége. Az ártatlan családi kapcsolódás jelentősége ismételten csak kérdéseket vethet fel, szabályszerű megállapításokat, bizonyított tényeket nem. De kérdezni márpedig szabad.

A tavalyi év folyamán nagy port kavart szegedi Cserepes sori-ügy minőségjelzőjeként a károsult kereskedők több alkalommal tüntetést szerveztek képviselőjükkel együtt, a jogvédő Szabó Bálinttal. Egyik alkalommal a polgármesteri hivatal előtt jelentek meg transzparensekkel. Véleményüket és kéréseiket súlyozva a jogvédő a kereskedők proklamációját szerette volna személyesen átadni Botka Lászlónak, vagy legalább is a kabineti irodán átadni az ügyvivőknek, abban a reményben, hogy a palack posta idővel a városvezető asztalára kerül. Szabó Bálint, a hivatal sajtóközleményei szerint állítólag – az ügy részletei nagyon sejtelmesek és haloványak – a dialógus közben az irodai alkalmazottal erőszakoskodott, fizikális inzultusba került, amelynek eredményeképpen a helyszínre érkező rendőrök Szabót elvezették, intézkedés alá vették, órákkal később, kihallgatása után engedték csak szabadon.

Szabó próbálta volna bizonyítani a maga igazát később a városházi kamerák felvételeivel - erőszakoskodásról, fizikai bántalmazásról a szituációban szó sem lehetett, de Mózes Ervin Címzetes Főjegyző hivatalos állásfoglalása szerint a kamerák felvételeit napokkal később megsemmisítették. Nem tudható, van-e ezzel párhuzam, hogy a kereskedők képviselőjét se előtte, se utána nem igazoltatták annyiszor a szegedi közutakon autójával, mint azokban a hónapokban. Érdekesség az is, hogy a Cserepes sori placcon több alkalommal jelentek meg a rendőri szervek, a piaci díjbeszedőket kísérgetve és igazoltatva a kereskedőket helypénzfizetésük közben. Mai napig nem tudni, hogy a portékásokat miért vonták rendszeresen intézkedés alá.

Azután, az sem tisztázott tény, hogy a már említett 2009-es Mars téri beruházás előkészítő szakaszában, a november 29-i dózerolás alkalmával Szegeden – amikor a kereskedők felépítményei egyetlen éjszaka alatt közel bruttó 36 millió forint vállalkozói díjazás ellenértékeként kerültek megsemmisítésre közpénzből -, hogyan kerültek a területre a szegedi rendőrség dolgozói karhatalommal. Gumibotos, rendőrkutyás szervek őrizték a munkálatokat belülről, kívülről pedig civil ruhás rendőrök járőröztek és igazoltatták a kereskedőket a kerítés mellett, miközben a felkért vállalkozók serényen dolgoztak a piac területén. Az ominózus cselekmény pillanatában a Város és a kereskedők vitájában másodfokú, jogerős ítélet kötelezte a feleket a perfolyamat újratárgyalására, tehát senkinek sem volt birtokában olyan papír, amely szerint bárkinek igaza lett volna az ügyben. Máig nem tudni kinek a döntése által született meg az a megoldás, hogy jogellenes módon a földdel tegyék egyenlővé az árusok magántulajdonait.

Annyi bizonyos, hogy rendőri biztosítással történt az éjszakai művelet, amely után a rendet biztosító szervezet úgy nyilatkozott, hogy jogvitában nem kívánnak részt venni, ők csak az áthelyezési munkálatok menetét biztosították. No persze kérdéses, kinek, milyen dokumentuma volt arra, hogy amennyiben valóban csak áthelyezés történt és nem a felépítmények bontása, azt megelőzően arra hivatalos fórumok engedélyt adtak volna-e.

Nem kívánunk konklúziókat vonni, viszont egy előzőleg kiadott közérdekű adatszolgáltatás szerint a rendőrség 2009 előtt rendszeresen kb. 6–8 millió forint éves támogatást kapott a Botka László által vezetett önkormányzattól. A 2009-2010-es években – a Mars téri beruházás időszakában – ez az összeg 15 millió forintra emelkedett.

Ez ma Szeged.