Szerbiával közösen védené meg Orbán Viktor a migránshullámtól Európát
2021.09.08. 15:59
Orbán Viktor a szerb kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: meg kell védeni Európát, mert az amerikai kudarc Afganisztánban egy olyan helyzetet idézett elő, amelynek révén többmilliós migránshullám is bekövetkezhet a következő időszakban, és ha ez szárazföldi útvonalon történik meg, ami a legvalószínűbb, akkor ez Szerbiát és Magyarországot rendkívül nehéz helyzetbe fogja juttatni.
Hozzátette:
ez azonban élesen ellentétben áll Magyarország és Szerbia érdekével. Magyarország azért is elkötelezett „ezer százalékig” Szerbia európai uniós tagsága mellett, mert enélkül Európa belső részeinek biztonsága sem garantálható – – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Védjük, Szerbiát, védjük Magyarországot, védjük magunkat, de mindannyian tudjuk, hogy ezek a migránsok nem Szerbiában és nem Magyarországon akarnak élni, ezek Németországba igyekeznek, ezért amikor most megvédjük magunkat, mint oly sokszor a történelem során, egyben Európát, elsősorban Németországot is védjük, és ez akkor is így van, ha semmilyen elismerésre, és hálára pedig végképp nem számíthatunk”
- fogalmazott.
A kormányfő kérdésre válaszolva megerősítette: arra kell számítani, hogy lesz jelentős migrációs nyomás, hiszen már most van Afganisztánon belül körülbelül egy 4 milliós tömeg, amely belső migrációban van, és ha ez a tömeg kiutat talál onnan és megindul, akkor Törökországon keresztül Szerbia és Magyarország térségében jelenik majd meg.Orbán Viktor szerint ezért
de nagy kérdés, hogy Németország hogyan viszonyul majd ehhez a nagy nyomáshoz, akarja-e, hogy megállítsák, vagy ismét humanitárius folyosót akar nyitni.
Úgy vélte: a történelmi példák azt mutatják, hogy amikor veszély fenyegette Európa belső részét, és meg kellett védeni Európát, akkor „sosem siettek a segítségünkre”, hanem ütközőzónává nevezték ki ezt a térséget. „Ezt csinálták évszázadokon keresztül. És semmi jelét nem látom annak, hogy ez a gondolkodásmód megváltozott volna” – jelentette ki.
Úgy értékelt:
„Magunkra számíthatunk, de elég erősek vagyunk, hogy ennek a kihívásnak meg tudjuk felelni és meg is oldjuk” – jelentette ki.
Orbán Viktor leszögezte: „lehetetlen, hogy menekülttábort csináljanak Magyarországból vagy Szerbiából. Az lehetetlen, hogy itt hotspotokat hozzanak létre. Az lehetetlen, hogy itt a biztonsági kérdések kiszorítsák a gazdasági fejlődés kérdését, ezt egyszerűen nem engedhetjük meg”.
A magyar és a szerb kormányfő a sajtótájékoztató előtt megállapodást írt alá a baráti kapcsolatokról és a stratégiai partnerségi együttműködésről, amit Orbán Viktor úgy értékelt: ez egy hosszú távú elköteleződés Magyarország részéről, egy olyan stratégiai, baráti, partnerségi megállapodás, amely a mindig változó külpolitika sodrásában egy biztos pontot fog jelenteni a következő évtizedek során is.
Elmondta: a megállapodás a gazdaságot állítja a középpontba, és a két ország együttműködése területén az összeköttetések – a határátkelőhelyek, gazdasági kapcsolatok, határellenőrzés, az utak, vasutak és hajóközlekedés összeköttetése – jelentik a kulcskategóriát. Közölte:
Orbán Viktor a határátkelőhelyekkel kapcsolatban kitért arra: a két ország között egyre intenzívebbé váló gazdasági kapcsolat a közúti teherszállításban is egyre növekvő módon megjelent, és ezt nagyon nehezen tudják lekövetni a határátlépéseknél, ezért torlódások és időnként sok órás várakozások alakulnak ki. Ezért a tompai és a röszkei átkelőhelyek áteresztő kapacitását radikálisan meg fogják növelni a jövőben; az ehhez szükséges beruházások 2022 végére megvalósulnak, továbbá dolgoznak azon, hogy a hercegszántói átkelőhelyen az árufuvarozás is lehetségessé váljon. A kormányfő Magyarország energiabiztonsága szempontjából stratégiai jelentőségűnek nevezte, hogy a két ország közötti gázvezeték-összeköttetésnek egy új fajtáját építették meg, létrejött egy interkonnektor, amellyel 8,5 milliárd köbméter gáz szállítása válik lehetővé Magyarországra.
A kormányfők között született megállapodáson túl a két ország miniszterei is megállapodásokat írtak alá
- a fiatal gazdák közötti együttműködésről,
- az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a szerb gazdasági tárca közötti együttműködésről,
- a közös határmenti járőrszolgálatról,
- a szerb EU-csatlakozáshoz nyújtott magyar szakértői támogatásról,
- a Budapest-Belgrád szárnyashajóprojektről
- és a diplomáciai képzésről.
- mondta a szerb miniszterelnök.
Ana Brnabic kiemelte: a megállapodás a kétoldalú stratégiai partnerségről a csúcspontja az eddigi közös munkának, amelyet 2014-től, az első együttes kormányülés óta folytattak. Ennek eredményeként írhatták alá most az egyezményt és több más megállapodást is – mutatott rá.
Hangsúlyozta: Szerbia elkötelezett amellett, hogy tovább mélyítsék a kétoldalú kapcsolatot és barátságot.