A dokumentum Európával foglalkozó részeit áttekintve, a Freedom House szinte kizárólag a bevándorlásellenes közép-európai és egyes balkáni országokról tesz negatív megállapításokat, így többek között erős kritikát fogalmaz meg Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szerbia és különösen Magyarország vonatkozásában.

A megkérdezett szakértők kapcsán kijelenthető, hogy a jelentés olyan, mintha Soros saját magát kérdezné meg az anyagban, hiszen a Soros-egyetem és a Nyílt Társadalom Alapítvány szakemberei válaszolnak a szintén Soroshoz köthető Freedom House kérdéseire.

A beszámoló szakmai hátterét megkérdőjelezi az a tény is, hogy általában hasonló (több esetben megegyező) anyagi támogatási háttérrel bíró szervezetek és intézmények szakértőit, illetve a Freedom House-szal azonos politikai irányvonalat képviselő kutatók közreműködését kérik csak a riportok elkészítéséhez. Ez az elmúlt évek általánosan megfigyelhető gyakorlata a kutatóintézet jelentéskészítő tevékenysége kapcsán. Gyakran az „an independent consultant specializing in Central and Eastern Europe" (Közép- és Kelet-Európára szakosodott független tanácsadó) megjelöléssel kérdeznek meg szakértőket, amely kapcsán tehát szerintük a függetlenség biztosítéka a Soros-egyetemen történő oktatás.

Íme néhány „elfogulatlan szakértő”, akik általában segíteni szokták a Freedom House jelentéseinek elkészítését (a magyar vonatkozású részeknél):

• Dane Taleski (Közép-európai Egyetem);
• Marina Popescu (Közép-európai Egyetem);
• Goran Buldioski (Nyílt Társadalom Alapítvány);
• Yervand Shirinyan (Nyílt Társadalom Alapítvány);
• Andrej Nosko (Közép-európai Egyetem, Nyílt Társadalom Alapítvány);
• Halmai Gábor alkotmányjogász (korábban a Soros Alapítvány elnöke).

A Freedom House által kiadott jelentés szubsztanciális tartalma és végkövetkeztetései világosan megerősítik azt a szakmai és politikai álláspontot, hogy a nyitott társadalom ideológiája iránt intézményesen elkötelezett szervezet csak azokat az országokat bírálja – illetve támadja több esetben szakmailag is alaptalanul – jelentéseiben és közzétett állásfoglalásaiban, amely országokban az általa képviselt ideológiával ellentétes nézetrendszert és értékrendet megjelenítő pártok gyakorolják a végrehajtó hatalmat.

A politikai elfogultságot alátámasztandó, ha a Freedom House 2007-es Magyarországról szóló jelentését megnézzük, érzéketlenséget tapasztalunk a szervezettől az emberi jogok megsértése kapcsán. Mint ismeretes a 2006-os rendőrterror által kísért zavargásokban 167 személy (ebből 17 rendőr és 5 külföldi) sérült meg, ketten elvesztették a gumilövedékezés nyomán a szemük világát.

A Freedom House mégis a tárgyévre vonatkozó jelentésében akkor szabadnak minősítette hazánkat, a szabadság osztályozása szerint: 1.0 (7 fokozatú skálán, ahol az 1 a legjobb, a 7 a legrosszabb). A jelentés Magyarországot érintő részében a gyülekezésről és az alapvető jogokról így írnak: "Az alkotmány biztosítja a gyülekezési szabadságot, és a kormány a gyakorlatban tiszteletben tartja ezt a jogot. A nem kormányzati szervezetek Magyarországon aktívak és korlátozás nélkül működnek. A kormány tiszteletben tartja a polgárok jogait, hogy egyesületeket alakítsanak, sztrájkoljanak, és petíciót nyújtsanak be a hatóságokhoz." A rendőrségről pedig rögzíti: "A rendőrséget kritizálják a roma kisebbséggel szembeni rasszista attitűdökért, és a gyakran túlzott erőszak használata miatt a roma kisebbség felé, a kormányzat roma rasszizmus elleni küzdelemről szóló kampánya ellenére." (Megjegyzés: a nem romák elleni túlzott erőszak, gyülekezéshez való joguk csorbulása?)

A 2007-es jelentés sajátos módon tesz tehát hangsúlyokat, és a kormányzat kritikája helyett inkább a "nacionalista" és "populista" Fideszt illeti bírálattal. A 2006-os választási győzelem tisztességességének vitatható volta (és a kialakult morális-demokratikus válság) sem került szóba a súlyosan sérelmes jelentésben.