Századvég: Európának nemzetekre és keresztény kultúrára van szüksége
2019.05.14. 15:09
Európa választ! címmel 2019 első felében is elkészítette a Századvég Alapítvány az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő Project 28 közvélemény-kutatását, mégpedig azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben.
A konferencia köszöntőjében G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a felmérés alapján Európának most olyan felmentő seregekre van szüksége, mint például ami annak idején Hunyadi Jánost győzelemhez segítette a döntő pillanatban Nándorfehérvárnál.
A Századvég vezetője szerint az önfeladás szélén álló Európa számára a nemzeti és a birodalmi állammodell küzdelme közepette most létkérdés, hogy megérkezzenek a felmentő seregek, mert a jelenlegi Európa meghajolt a migráció előtt, feladta a nemzeti érdekeket, a keresztény kultúrát és az önvédelemhez való jogot is.
A konferencia nyitóbeszédét megtartó Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes pedig arról beszélt, hogy az a politika, amit napjainkban a brüsszeli bürokraták képviselnek a migráció ügyében: inkorrekt, törvénytelen és antidemokratikus.
Inkorrekt, mert amikor az illegális migránsokat „meghívták” Európába, minket elfelejtettek megkérdezni, s most, hogy itt a baj, „szét akarják lőcsölni”, ezt hívják kötelező betelepítési kvótának – mutatott rá. Azt is inkorrektnek tartotta, hogy az Európába érkezők közül azokat, akiknek van szakmája, a nyugati államok megtartanák, míg akiknek nincs, azokat Magyarországra, Lengyelországra,Csehországra, Szlovákiára, Horvátországra, Romániára „lőcsölnék”. A kibocsátó országokkal szemben sem korrekt az eljárás – magyarázta –, hozzátéve: ha mindenki eljön, akkor ki fogja például Szíriát, Irakot újjáépíteni?
Törvénytelen a brüsszeli bürokraták viselkedése, hiszen arra biztattak mindenkit, hogy be lehet jönni, át lehet lépni a törvényeken, a határokon. Ezzel szemben Magyarország betartotta mind a dublini, mind a schengeni szerződéseket – rögzítette a kormányfő helyettese, aki abszurdnak nevezte, hogy ezek után minket vádolnak törvénytelenséggel.
Antidemokratikus pedig azért, mert az európai polgárokat nem kérdezték meg arról, akarnak-e kevert népességű bevándorlóországokban élni. Magyarországon a kormány nemzeti konzultációt, népszavazást tartott, és a magyar nép azt válaszolta: nem akar bevándorlóországgá válni.
A KDNP elnöke kiemelte: az életben vannak visszacsinálható „dolgok”, a migráció azonban nem ilyen, az nem hozható helyre. Ha egyszer kevert népességű ország leszünk, akkor a leszármazottaink is ilyen országban fognak majd élni – figyelmeztetett.
Mi nem akarjuk megmondani a nyugati országoknak, kivel éljenek együtt, de az kérésünk, hogy ők se akarják megmondani nekünk
– mondta Semjén Zsolt, aki ugyanakkor megemlítette azt is, hogy Magyarországnak az iszlám terjeszkedésével kapcsolatban nagyon komoly történelmi tapasztalata van, ami azt jelenti, hogy Buda 1541-es elfoglalását követően az ország jelentős részét megszálló iszlám 150 év alatt porig rombolta az országot, a lakosság felét pedig kiirtotta. A miniszterelnök-helyettes szerint Brüsszelnek fel kellene hagynia azzal, hogy elmagyarázza nekünk, milyen is az iszlámmal való együttélés, mivel mi, magyarok már soha többé nem hagyjuk, hogy az 1541-es mintára újra eleshessen Buda.
A KDNP politikusa az előadásában arról is beszélt, józan ésszel nem vitatható, hogy a migráció és különösen az illegális migráció nemcsak a terrorizmus, de a bűnözés kockázatát is radikálisan megemeli.
Ki vállalja ezt a kockázatot? Frans Timmermans annyira jó ember, hogy vállalja annak kockázatát, hogy mi vértanúk legyünk?
– tette fel a kérdést a miniszterelnök-helyettes, kiemelve, hogy az országok vezetőinek elsődleges feladata a saját államuk megvédése, és ezen túlmenően helyben segíteni azokon, akiken a szegénység, háborús állapotok miatt segíteni kell.
Európának a keresztény civilizációra és a nemzetek sokszínűségére, a nemzeti létre kell épülnie. Akik a keresztény civilizációt tagadják meg, Európa lényegét tagadják meg
– tette hozzá Semjén Zsolt.
A konferencián szintén beszédet mondó család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Novák Katalin pedig többek arról beszélt, hogy egy politikus a következő választásra gondol, míg egy államférfi a következő nemzedékre.
Előadásában szembesítette az Európai Unió 1.0 jelenlegi, illetve 2.0, általuk kívánt változatát. Kifejtette: az Európai Unió „1.0 verziójában, ami a liberális jelen”, a tagállamok egyre inkább gyengülnek, érdekeik egyre inkább háttérbe szorulnak, míg a 2.0-s verziót, amelynek megvalósítása mellett érvelt, erősödő nemzetállamok és javuló együttműködés jellemzi.
Az 1.0-s verzióban, azaz jelenleg, olyan bürokraták vezetik az uniót, akik mögött már valódi támogatottság nincs, míg a 2.0-s verzió legitim vezetőket takar. Mostanra egyre távolabb kerültek az unió vezetői a választóktól, és az emberek is érzik ezt a növekvő távolságot. Kitért arra, hogy az 1.0-s verzió liberális véleménydiktatúrát takar, az Európa 2.0 szólás-, vélemény- és sajtószabadságot, hírtoleranciát képvisel. Az 1.0-s verzió azt a hamis képet sugározza, mintha már meghaladta volna az idő a nemzetállami létet, és elérkezett volna valamilyen posztnemzeti állapot. A 2.0-s verzió szerint viszont a nemzetállami identitás érték, amit meg kell és lehet is őrizni.
Nagyon mély szakadékok alakultak ki a régi és az új tagállamok között, és ezek nem csökkennek, hanem nőnek
– mondta az államtitkár, aki szerint ehelyett inkább egy olyan nemzetállamokra épülő Európában kellene élnünk, ahol a regionális érdekek egymás történelmi sajátosságainak a kölcsönös figyelembevétele mellett érvényesülhetnek.
Az államtitkár szólt arról is, hogy jelentős ideológiai törésvonalat lát a multikulturalizmus és a zsidó-keresztény gyökerek, a keresztény kultúra között. A liberális jelenben minden az egyéni érdekekről szól, a magyar kormány által képviselt értékek alapján viszont vannak közösségi érdekek az egyéni szabadságjogon kívül és azok felett is.
Novák Katalin szerint a liberális európai jelen 1.0-s verziójú berendezkedése a véleményterrorral csak a problémák szőnyeg alá söprésére képes, és egy csökkenő súlyú, gyengülő és öregedő Európát eredményez, míg a család- és nemzetalapú, demokratikus magyar modell, a 2.0-s verzió az egy egyre erősebb, fiatalodó Európához vezet.