A Krím-félsziget 2014-ben bekövetkezett orosz megszállása óta a két ország viszonyában állandósult a feszültség, így a március végén kezdődő – Oroszország által foganatosított – ukrajnai katonai műveletek az elhúzódó válság újabb fejezeteként értelmezhetők – olvasható a Századvég honlapján. Tekintettel arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lépései eszkalálták a szóban forgó konfliktust, kevésbé meglepő, hogy a magyar megkérdezettek körében összességében többen tartják felelősnek Oroszországot (32 százalék) a helyzet elmérgesedéséért, mint a Zelenszkij vezette Ukrajnát (13 százalék).

melynek hátterében feltehetően az áll, hogy a közvélemény a fegyveres konfliktus mihamarabbi békés rendezését szorgalmazza, elkerülve annak európai méretűvé válását.

Magyarország az elmúlt években kiegyensúlyozott, békés viszonyra törekedett Oroszországgal és Ukrajnával egyaránt. Ennek megfelelően mindössze a válaszadók 25 százaléka látja úgy, hogy a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálná, míg az elsöprő többség (71 százalék) úgy véli, hogy Orbán Viktor Oroszországgal is békés viszonyt kíván fenntartani, garantálva ezzel a magyar gáz- és energiaellátást.

Ehhez hasonlóa, 66 százalék szerint Magyarországnak elmúlt években Oroszországgal kialakított viszonya a jelen helyzetben előnyös hazánk békéjének és biztonságának megőrzése szempontjából, ezért kijelenthető, hogy a közvélemény továbbra is a konfliktus békés rendezésének pártján áll.

A baloldali pártok illetve a velük szimpatizáló médiumok egy része az Oroszország elleni agresszív fellépést szorgalmazzák. A kutatás alapján megállapítható azonban, hogy – a Századvég februárban mért adataival egyezően –

Azoknak az aránya, akik Putyin orosz elnök megbüntetését ennél fontosabb, sürgetőbb feladatnak tartják, 9 százalékra tehető. Kijelenthető továbbá, hogy a válaszadók 91 százaléka úgy véli, hogy a kialakult szorongatott helyzetben Oroszország fenyegetése nem segít, inkább a feszültségek mérséklésére van szükség.