– véli az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklóssal kibertámadásokról és ellenzéki burleszkről is beszélgettünk.

– Miután az Országgyűlés – ellenzéki szavazatokkal – kedden megszavazta a veszélyhelyzet meghosszabbítását, a kormány rögtön több nagy horderejű javaslatot nyújtott be a parlamentnek tárgyalásra: beleírnák az Alaptörvénybe, hogy az anya nő, az apa pedig férfi, és újra módosítanák a választási szabályokat. Ez már most nagy felháborodást okoz ellenzéki körökben. Bolgár György azt kérdezné: de miért, és miért így?

– Jól fogalmazott: „a parlamentnek, tárgyalásra”. Tehát a parlament működik, és törvényjavaslatokat tárgyal, attól függetlenül, hogy veszélyhelyzet van. Ezt csak azért érdemes hangsúlyozni, mert

Ahogy az azonban talán a CNN-es Christine Amanpouron kívül mindenkinek világos volt, a parlament akkor és most is működik. Az ellenzéki „aggodalmakat” érdemes ezek miatt általánosságban rendkívül szkeptikus viszonyulással kezelni.

– Hogy sok álhír jelent meg a tavasszal bevezetett rendkívüli jogrend miatt, az igaz, de akkor is: miért most kellett ezeket a fontos indítványokat benyújtani? Nem kellett volna előtte egyeztetni az ellenzékkel?

– Az ellenzéki pártok szerintem először egyeztessenek saját magukkal, meg az alanyt az állítmánnyal. De most tényleg, mit egyeztessen a kormány az ellenzékkel arról, hogy „az anya nő, az apa férfi”? Persze egy normális világban egy ilyen „közhelyről” nem lenne vita, de

Komolyra fordítva a szót: 2018-ban – ahogy azt megelőzően két alkalommal – a választópolgárok kétharmados felhatalmazást adtak a Fidesz–KDNP-nek. Mindenki tudta és tudja, hogy ez alkotmányozó többséget jelent, ’18-at megelőzően is használta ezt az Orbán-kormány, a szavazók mégis újra igent mondtak erre.

Ehhez a ciklus alatt a kormánynak bármikor joga van.

– Dúró Dóra ugyanakkor azonnal magának vindikálta a „sikert”, míg mások azt mondják, ez egy eltúlzott reakció a Meseország-történetre. Egy genderérzékenyítő gyerekkönyv miatt az alkotmányt mégsem kellene átírni. Vagy mégis?

– Egy: a genderideológia, mármint az, hogy a „férfi” és a „nő” csak felvett „nemi szerep”, pusztán társadalmi konstrukció, és ezt meg kell ismertetni a gyerekekkel is –

Kettő: nem hiszem, hogy erre a könyvre reagálna a javaslat, de tény, hogy a témát ez az eset felpörgette Magyarországon. Ha úgy tetszik, a szélsőliberális véleményközeg provokált, mert mindig tesztelik az ingerküszöböket, de a fagyi most visszanyal.

Igen, Nyugat-Európa ebből a szempontból már elesett, ott teljesen cool és fancy, ha egy draq queen megy az ovisoknak felolvasni, ez a régió – szerencsére – viszont még nem tart itt. Ott éppen akkor párolgott el a normalitás, amikor ezt a témát a homoszexuális és genderpropaganda először feljátszotta, még mint „egyenlő bánásmódot”, akkor a politikai korrektség általános nyomása miatt a józanabbak, az egykori keresztyéndemokrata erők sem mertek felszólalni, hogy „na, ácsi, héló!”. És ezzel elindultak a csúszós lejtőn, a kombinatorikusan adagolt támadások pedig kivédhetetlenné váltak.

– És most ezt gátolja meg az Alaptörvény módosítása?

– Végső soron igen. Ez egy stoptábla. Olyan időszakban élünk, amikor ez a sunyi, erőszakos és alattomos liberális szellemi terror a legalapvetőbb fogalmak jelentését is relativizálja. Tudja, hogy hangzik a legújabb érv? Azért kell a gyerekeket „gendersemleges” nevelésben részesíteni, mert ha a fiút fiúként, a lányt pedig lányként nevelik, az „sztereotip nemi előítéleteken” alapul, és hát a gyerekeket nem szabad ilyesmikbe beskatulyázni.

Ezt teszi az Alaptörvény módosítása is, mikor kimondja, hogy „az anya nő, az apa férfi”, és védelemben részesíti a gyermek születési nemének megfelelő önazonosságát. A javaslat indokolása külön hangsúlyozza, hogy a gyereknek védelmet kell élveznie a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.

A teljes interjút itt olvashatod el.