A hazai Soros-birodalom ékkövének számító Helsinki Bizottság szervezte a tanfolyamokat, amelynek központi témája természetesen elsősorban a szegény migránsok helyzete volt. Az elmúlt években több száz bíró és igazságügyi alkalmazott vett részt ezeken a tréningeket. A szervezet egyébként nem állt meg a migránsoknál, a homoszexuálisokról és egyéb „társadalom peremén élő” csoportok helyzetéről is szóltak a kurzusokon. 

Mindez súlyos alkotmányossági, összeférhetetlenségi problémákat vet fel, hiszen a Helsinki Bizottság jogászai bírósági képviseletet is ellátnak, azaz előfordulhat, hogy az érzékenyítő kiképző szembekerül az érzékenyített bíróval a tárgyalóteremben. Ebben az esetben pedig külső szemlélő számára erősen megkérdőjelezhető a bíró elfogulatlansága – írja az Origo.

Soros katonái legfőképp a büntetőbírókra utaztak, a munkaügyi és cégbíróságokon nem tolongtak a részvételért.

A milliárdos üzletember filozófiája a legfelső szintekig eljutott, a Darák Péter vezette Kúria menekültügyi joggyakorlat-elemző csoportja egyik 100 oldalas tanulmányában, több mint 30-szor hivatkoznak a Helsinki Bizottságra. Mindezt annak ellenére, hogy az állásfoglalás elvileg szakmailag független módon, a magyar joggyakorlat elemzésének céljával készült. A tanulmány nem tagadja, hogy létezik a Soros-hálózat. Megjegyzik: a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédhálózatában tevékenykedő több ügyvéd jelezte a menekültügyi őrizet bevezetése óta, hogy a menekültügyi hatóság nem rendesen végzi a feladatát. 

Ez alatt pedig azt értették, hogy tapasztalataik alapján bizonyos állampolgárságú (például pakisztáni, koszovói, algériai, grúz, nigériai, ghánai, mauritániai, bangladesi, indiai, stb.) migránsok jóval nagyobb eséllyel kerülnek menekültügyi őrizetbe, mint más országokból származó társaik. Azaz sajnálatosnak tartották, hogy a menekültügyi hatóságok nem hiszik el bemondásra a migránsoknak, hogy tényleg menekültek, hanem kivizsgálják a panaszukat. 

Úgy látszik, Sorosék nem adták fel a küzdelmet.