Soprontól Sanghajig vezet az új selyemút
2016.10.06. 14:28
Eljött az ideje annak, hogy Közép-Európa és Kína együttműködését magasabb szintre, a stratégiai partnerség szintjére emeljék, erre jövőre kerülhetne sor"
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Dialógus Kína és a Közép-Kelet-Európai Politikai Pártok Között című konferencián, csütörtökön Budapesten.
A kormányfő beszédében kiemelte: Közép-Európa és Kína érdekelt egymás sikerében. El kell fogadnunk, hogy nem lehet sikeres az emberiség úgy, hogy annak legnagyobb országa nem sikeres. Közép-Európa pedig a jövő nagy reménysége, Európa legdinamikusabban fejlődő térsége.
Magyarország továbbra is elkötelezett Kína és Közép-Európa együttműködése, valamint a Selyemút újjáépítése mellett. Ehhez ki kell építeni az útnak azt a részét, amely ezt a térséget összekapcsolja Kínával, és olyan gazdasági együttműködés kell, amely biztosítja az áruk áramlását ezen az útvonalon"
– jelentette ki Orbán Viktor.
Orbán Viktor megtiszteltetésnek nevezte, hogy a világ egyik legintenzívebben fejlődő gazdasága, a kínai, erősen érdeklődik a közép-európai térség iránt. Nyomatékosította egyúttal: Magyarország nem fogad el semmilyen korlátozást Kína és a közép-európai térség együttműködésére vonatkozóan.
A magyar kormány meggyőződése szerint ugyanis, ami jó Kínának és Közép-Európának, az az egész Európai Unió érdekét is szolgálja"
– közölte. A miniszterelnök előadásában célul tűzte ki a világ jelenleg legerősebb gazdasági erőtere, Kína és Európa leendő növekedési központja, Közép-Európa összekötését. Megjegyezte, ha a közép-európai országok gazdasági teljesítményét kivennék az európai összteljesítményből, akkor a kontinensen nem lenne gazdasági növekedés, csak stagnálás. Ma már nyilvánvaló – folytatta Orbán Viktor –, hogy a világgazdaság súlypontja Nyugatról Keletre, az Atlanti-óceán térségéből a Csendes-óceán térségébe helyeződik át.
A pártközi kapcsolatokról azt mondta: "úgy kell megértenünk egymást, hogy nincs igényünk arra, hogy a másik megváltoztassa saját magát". Ez nem áll összhangban a hagyományos nyugati gondolkodásmóddal, mivel aszerint a Nyugat egy magasabb rendű eszmét képvisel, és elvárja, hogy az erről szóló nemzetközi doktrínákat a világ más térségei is elfogadják. Magyarország azonban nem híve "a különböző politikai és gazdasági rendszerek exportjának" – jelentette ki a kormányfő, aki szerint minden nemzetnek megvan a maga saját karaktere, ami egyedi politikai rendszerekben ölt testet.
Ezt illik tiszteletben tartani. Ezért a magunk részéről így tekintünk a kínai politikai rendszerre is. A kínai politikai berendezkedés a kínai népre tartozik, éppen úgy, mint Magyarországé a magyarokra"
– mondta, hozzáfűzve, hogy senkinek nincs joga ebbe "önjelölt döntőbíróként" beleszólni. A magyar-kínai gazdasági kapcsolatokról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly kereskedelmi rekordot döntöttek, miután 2,7-szeres bővülést értek el a kínai-magyar kereskedelemben, az idei első hét hónap adatai szerint pedig 80 százalékos volt a növekedés a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokban.
(kormany.hu; MTI)