A politikus pénteken Debrecenben, a görögkatolikus ruszin közösségi ház átadásán mondott beszédében elhangzott, hogy Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiséget ismer el az Alaptörvény, a ruszin közülük a kisebbek közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy csorbulnak lehetőségeik. Ha Ukrajna így elutasítja a hűséges ruszin közösséget, akkor, ha kell, a magyar nemzet, a magyar kormány befogadja őket, támogatást, segítséget nyújt a határon túli ruszinoknak.

Soltész Miklós felidézte, hogy a Szovjetunió szétesése után Magyarország elsőként ismerte el az önálló Ukrajnát, támogatta nemzetközi integrációs törekvéseit, elsőként biztosította a kedvezményes határátlépést és ha baj volt, humanitárius segítséget nyújtott – és ebben nem tett különbséget ukrajnai magyarok, ruszinok vagy ukránok között.

Hozzátette: nem fogadható el, hogy egy szomszédos, egyébként európai integrációs törekvéssel bíró ország ilyen mértékben sújtsa nemzetiségeit.

Soltész Miklós a hazai ruszin közösségre utalva azt mondta, a kormány az utóbbi nyolc évben egyedülálló kapcsolatot alakított ki a kisebbségekkel, amihez egyedülálló támogatási rendszer társul, eredményei a kultúra, az önkormányzatiság és az egyházi kapcsolatok területén is megnyilvánulnak.

A debreceni görögkatolikus ruszin közösségi ház építését 39 millió forinttal támogatta a kormány, működtetésre 5 millió, kutatásra további 4 millió forintot biztosítanak – jelezte az államtitkár.

Az ukrán parlament csütörtökön, nagy többséggel – 278 szavazattal – fogadta el Petro Porosenko bukott ukrán elnök szellemiségét idéző törvényjavaslatot. A jogszabály ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba. A kisebbségi jogokat lábbal tipró ukrán parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be.