Az OECD legfrissebb jelentésében foglalta össze, hogy az Európát sújtó bevándorlásnak milyen gazdasági hatásai lehetnek az érintett országokra nézve. A jelentés kiemeli, hogy rövid távon milyen költségeket okoz a válság Európa számára. Az OECD szerint a válság gazdasági hatásának értékelése nagy kihívást jelent, hiszen a menekültek végső tartózkodási helye sok esetben nem egyértelműen beazonosítható.

A bevándorlási hullám soha nem látott méreteket öltött az elmúlt időszakban. Csak a Szíriával szomszédos országok 4 millió szíriait szállásolnak el, míg az EU folyamatos migrációs nyomással néz szembe. Figyelembe véve a helyzet összetettségét, nem valószínű, hogy a helyzet rövid távon javulni fog.

Az érintett országoknak problémák széles körével kell foglalkoznia:

• tengeri életmentés
• azonnali segítségnyújtás menekülteknek és menedékkérőknek
• a határőrizet újbóli megerősítése
• az uniós koordináció és tehermegosztás mechanizmusainak javítása mind a kibocsátó, mind a tranzit országokban.

– mondta Angel Gurria OECD főtitkár.

A jelentésből kiderül, hogy:

A válság kibontakozásával, 2016-ban és 2017-ben Németország 0,5 százalékos GDP arányos évi plusz kiadással számol, amelyet az újonnan érkezők ellátásra és a már ott lévők munkaerőpiacra való integrálására kell elköltenie. 2016-ban Ausztria a GDP 0,15 százalékával, Svédország pedig a GDP 0,6 százalékával emeli a menekültügyi rendszer fenntartására és integrációra fordított forrásokat.

Az Európai Bizottság 2015-2016-ra 9,2 milliárd eurós plusz kiadást jelentett be a migrációs krízis következtében.

Az is kiderül, hogy a becslések szerint a teljes európai gazdaságban mindössze a GDP 0,1-0,2 százalékával nőhet a belső fogyasztás a migráció hatására.

Az OECD jelentése kifejti, hogy jelentősek az újonnan érkezett menedékkérőknek nyújtott kiadások, beleértve a humanitárius segítségnyújtást, élelmiszer-ellátást, szállást, alapjövedelem biztosítását, valamint a kezdeti kiadásokhoz szintén kapcsolódó nyelvi képzést, oktatást. Ezen felül a befogadó államoknak költeniük kell a menekültek képességfelmérésére is, mielőtt megkezdik munkaerőpiaci integrációjukat.

Kiderül a tanulmányból, hogy éppen a befogadás kezdeti időszaka a legdrágább, és csak az első egy év után kezd el fokozatosan csökkenni a migránsok integrálására fordítandó pénzösszeg (ez is csak a menekültügyi rendszer ideális működése esetén várható el, ez pedig most az EU-ban nem adott – szerk.).

A migránsoknak járó havi juttatás országonként különböző képet mutat, de az első évben 8-12 000 euró közötti összeggel kell számolni menedékkérőnként. Ez persze gyors elbírálással csökkenthető volna, de, mint látjuk, a német bürokrácia is nagyon nehezen birkózik meg a kérelmek hatalmas tömegével.