Budai Gyula jelentette be, hogy a kormánypárt feljelentést tett, mert a Jobbik Simicska Lajos pénzén megvásárolja a különböző pártok jelöltjeit, annak érdekében, hogy azok visszalépjenek a javukra.

A Fidesz országgyűlési képviselője kifejtette: Farkas Gergely, az ellenzéki párt kiskunhalasi jelöltje 600 ezer forintot ajánlott fel az LMP-s Midi Melániának, hogy visszalépjen a javára.

A politikus szánalmas hazudozásnak nevezte Farkas Gergely magyarázatát, miszerint ő csak viccelt az LMP-s jelölt kivásárlásával. Budai szerint az, hogy a jobbikos jelölt pénzt ajánlott az LMP-snek, a választás rendje elleni bűncselekmény tényállását valósította meg.

– jelentette ki Budai Gyula, aki szerint egy olyan embernek nincs helye a közéletben, aki megszegi a törvényeket.

A kormánypárti politikus értékelése szerint a hétfőn kipattant ügy csak a jéghegy csúcsa, mivel nyilvánvalóan az egész országban ez történik.

– fogalmazott, példátlannak minősítve a helyzetet.

A kormánypárt arra kérte az illetékes szerveket, hogy teljes körűen vizsgálják ki az ügyet.

A szakjogász a következő véleményt fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy egy hangfelvétel alapján a Jobbik politikusa, Farkas Gergely meg akarta vásárolni Midi Melánia visszalépését a képviselőjelöltségtől:

"Az eset több bűncselekmény gyanúját is felvetheti. Első blikkre természetesen mindenkinek valamiféle korrupciós, hivatali vesztegetéssel összefüggő bűntett "ugorhatna be", ott azonban tényállási elem a "hivatalos személyi" státusz. És bármilyen meglepő legyen is, a magyar jog – annak ellenére, hogy a mentelmi jogot számukra biztosítja – a képviselőjelölteket nem kezeli hivatalos személyként.

Ha azonban arról beszélünk, hogy valaki egy képviselőjelöltet akár anyagi juttatás kilátásba helyezésével megpróbál befolyásolni – akár azzal kapcsolatban, hogy lépjen vissza –, felmerülhet a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja. Ez az eddigi gyakorlatban jellemzően annak kapcsán került szóba hasonló esetekben, amikor valaki – valójában bárki, hiszen e bűncselekményt bárki elkövetheti – szavazópolgárokat próbált megkörnyékezni konkrétan "szavazatvásárlás" kapcsán olyasmivel, hogy ha egy bizonyos jelöltre adják szavazatukat, akkor majd állást, pénzt kapnak vagy kifizetik albérleti díjukat.

Tehát bár az eddigiekben a releváns büntetőjogi gyakorlatban nem igazán merült fel, hogy valaki egy képviselőjelöltet igyekezzen valamilyen vagyoni előny kilátásba helyezésével befolyásolni, a Btk. ezt is büntetni rendeli, hiszen az adott tényállás azt tilalmazza, ha valaki az "arra jogosultat a választásban anyagi juttatással befolyásolni törekszik".

A választójog "jogosult" alatt pedig a szavazópolgárokat és a jelölteket is érti, a "választás" pedig nemcsak a szavazást magát, hanem az egész választási eljárást jelenti. Tehát, ha egy magánszemély – legyen akár választópolgár, akár képviselőjelölt – egy képviselőjelölt számára azt ígéri, hogy a kampányköltségeit megtéríti vagy az államtól kapott kampánytámogatást "helyette" visszafizeti, de "cserébe" azt szeretné, hogy a jelölt visszalépjen, az adott esetben ki is merítheti fenti büntetőjogi tényállást.

Ráadásul a választás rendje ellen elkövetett bűncselekmény ezen tényállásának különlegessége, hogy nem "befolyásolásról", hanem "befolyásra törekvésről" beszél. Tehát a befejezett bűncselekményhez nem is szükséges, hogy "célba jusson" az anyagi juttatás, önmagában a befolyásolási törekvés megkísérlésével – például a vagyoni juttatás felajánlásával, "kilátásba helyezésével" – megvalósulhat a bűncselekmény.

A jogi megítéléstől függetlenül politikai szempontból az érintettek számára óriási "blama" az eset. Arra világít ugyanis rá, hogy a Jobbik sem ismer már erkölcsi vagy morális gátakat a választási együttműködés kapcsán, és olyasmire akar esetlegesen rábírni LMP-s jelölteket, amely lehet, hogy érdeke az LMP budapesti központjának, de teljesen ellentétes a helyi vidéki erők akaratával. A balos zöldpárt hosszú távú érdeke valójában azt diktálná, hogy ne "feküdjön le" se Gyurcsány Ferencnek, se a Jobbiknak, hanem – akár az egyéni töredékszavazatok segítségével – minél több mandátumot szerezzen országos listáról és ennek révén ne "csatlósként", hanem önálló identitással rendelkező frakcióval bírjon a következő Országgyűlésben."

– közölte a 888.hu megkeresésére Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.